Főrendiházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 24–1912. június 18.

Ülésnapok - 1910-3

Á FŐRENDIHÁZ III. ÜLÉSE. 15 Ö méltósága felemiitette, — és ezt a kérdést pár rövid szóval elintézni nem letet — az ország­ban mutatkozó depeeoratiót. En abban a véle­ményben vagyok, hogy igenis, az országban van depecoratió, és ennek több okát vélem feltalál­hatni. Az első és leglényegesebb ok az, hogy a legelők nagy részét felosztották, feltörték és ezáltal kivált a kisebb gazdálkodók kevesebb marhát tartanak. További ok némely vidéken az, hogy módfelett mohón kaptak a parczellázott földek után, azokat igen drágán szerezték meg, minden­esetre sokkal drágábban, migt a mennyit értek és az érdekeltek az esetleg kamatfizetésekre és tőke­törlesztésekre állatállományukat használták fel. Ezáltal igen viszás helyzet keletkezett az ország több részében, a mely abban áll, hogy sok helyen különösen a kisgazdák a vásárolt földeken keve­sebb marhával, instructióval kénytelenek gazdál­kodni, a mi nézetem szerint sokáig nem tartható fenn, mert esetleges termelésvisszanienésre fog vezetni. A másik dolog, a mit ő méltósága felemliteni kegyes volt, a gazdasági egyesületeknek az inten­zivebb termelés érdekében való felhasználása. Én nem is képzelem el másképen, hogy egy ország a gazdaság intenzivitása terén eredményeket ér­hessen el, mint a gazdatársadalom és elsősorban a gazdasági egyletek felhasználásával. Hanem méltóztassék ez alkalommal egy megjegyzést meg­engedni. Én magam is voltam gazdasági egyesü­letnek ehiöke és módomban volt több gazdasági egyesület működését figyelemmel kisérni és sze­mélyes tapasztalat alapján megfigyelni. Erről a helyről sajnos, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy igen sok gazdasági egyesület működését nem tar­tom kielégítőnek. Tisztelet a kivételeknek, melyek a helyzet magaslatán állanak, de igen sok gazda­sági egyletben a tagok részvétlensége folytán üléseket tartani alig lehet, mert a tagok érdeklő­désével csak kivételesen találkozunk. A gazdasági egyletek szempontjából másik igen visszás hetyzet, hogy anyagi körülményei igen rosszak. A. titkárok arra, hogy fizetéseiket megkapják, a tagdijak beszedését kénytelenek forszírozni és tudjuk, hogy az ily tagdijakat Magyar­országon csak igen gyéren fizetik, ugy hogy nagyon gyakran a titkárok kénytelenek még más ügynök­ségeket elvállalni. Ennek tudatában és a helyzet teljes ismerete mellett, rendeletet adtam ki az összes gazdasági egyesületekhez, a mely oda irá­nyul, hogy normál költségvetésüket hosszabb időre, tiz évre kell megállapítani és ezzel hosszabb időre működésük specziális irányát megszabni. Tettem ezt azért, hogy a titkárok nyugodtak lehessenek abban a tekintetben, hogy fizetéseiket megkapják és ne kelljen minden évben a minis­teriumhoz fordulni, a mint hogy ezek a gazdasági egyesületek csakis ugy tudják exisztencziájukat fentartani, ha a ministeriumtól minden évben hozzájárulást, támogatást kapnak. Egyelőre tehát méltóztassék tudomásul venni, hogy a gazdasági egyesületeken segiteni aként kivánunk, hogy normál költségvetést állapittatunk meg, a mely tiz évre nyugodt működésüket bizto­sit] a. Ezzel teljesíteni fogjuk a méltóságos főrend­nek azon intentióit is, hogy a gazdasági egyesüle­teket fokozottabb mértékben istápoljuk (Általános helyeslés.) Elnök : Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Elfogadjuk !) Kimondom, hogy a méltóságos főren­dek a törvényjavaslatot általánosságban elfogadják. Következik a részletes tárgyalás. Miután itt nemzetközi szerződésről van szó, csakis a czim és a bevezetés fog felolvastatni, a többi ugy sem lévén megváltoztatható. Széchenyi Bertalan gróf jegyző (olvassa a törvény­javaslat czimét és bevezetését). Elnök: Ha nincs észrevétel, kimondhatom, hogy a törvényj avaslat harmadszori olvasásban is, végszövegezésben részleteiben is elfogadtatott és így azt a főrendiház általánosságban és részle­teiben is magáévá tette, a miről a képviselőház értesíttetni fog. Ezen törvényjavaslathoz a képviselőház még egy határozatot csatolt, a mely a törvényjavaslat végpontjában van felemlítve. Méltóztatnak kívánni, hogy az még egyszer felolvastassák ? (Halljuk !) Széchenyi Bertalan gróf jegyző' (olvassa) : >>Mivel a Romániával és általában a Balkán-álla­mokkal kötendő szerződések a magyar mezőgaz­daság részéről nagy áldozatot jelentenek, felkéri a kormányt, hogy az 1911. évi költségvetéstől kez­dődőleg a mi iszonyainknak megfelelően felemelt összeget fordítson a magyar mezőgazdaság támo­gatására, főleg az állattenyésztés fejlesztésére, a mezőgazdasági termények értékesítésének szer­vezésére.* Elnök : Méltóztatnak a képviselőház határo­zatához hozzájárulni? (Elfogadjuk !) Kimondom, hogy a méltóságos főrendek a képviselőház hatá­rozatához hozzájárulnak, aminek folytán az or­szágos határozat erejére emeltetett. Következik a több állami beruházás költsé­geinek fedezéséről, a kamatozó állami pénztár­jegyek beváltásáról és a pénztári készletek kiegé­szitéséről szóló törvényi avaslat tárgyalása. Először fel fog olvastatni a bizottsági jelentés. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa a pénz­ügyi bizottság jelentését). Elnök : Kíván-e valaki szólni ? (Senki.) Ha nem, akkor felteszem a kérdést, méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tár­gyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? Kérem azokat a méltóságos főrendeket, a kik általános­ságban elfogadják a javaslatot, méltóztassanak azt felállással jelezni. (Megtörténik.) Határozati ­lag kimondom, hogy a méltóságos főrendek a tör­vényjavaslatot általánosságban elfogadták. Következik a részletes tárgyalás. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa a törvény­javaslat czimét, továbbá 1., 2., 3. és 4. §-rö, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak).

Next

/
Thumbnails
Contents