Főrendiházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 24–1912. június 18.

Ülésnapok - 1910-3

Á FŐRENDIHÁZ III. ÜLÉSE. 15 Ö méltósága felemiitette, — és ezt a kérdést pár rövid szóval elintézni nem letet — az országban mutatkozó depeeoratiót. En abban a véleményben vagyok, hogy igenis, az országban van depecoratió, és ennek több okát vélem feltalálhatni. Az első és leglényegesebb ok az, hogy a legelők nagy részét felosztották, feltörték és ezáltal kivált a kisebb gazdálkodók kevesebb marhát tartanak. További ok némely vidéken az, hogy módfelett mohón kaptak a parczellázott földek után, azokat igen drágán szerezték meg, mindenesetre sokkal drágábban, migt a mennyit értek és az érdekeltek az esetleg kamatfizetésekre és tőketörlesztésekre állatállományukat használták fel. Ezáltal igen viszás helyzet keletkezett az ország több részében, a mely abban áll, hogy sok helyen különösen a kisgazdák a vásárolt földeken kevesebb marhával, instructióval kénytelenek gazdálkodni, a mi nézetem szerint sokáig nem tartható fenn, mert esetleges termelésvisszanienésre fog vezetni. A másik dolog, a mit ő méltósága felemliteni kegyes volt, a gazdasági egyesületeknek az intenzivebb termelés érdekében való felhasználása. Én nem is képzelem el másképen, hogy egy ország a gazdaság intenzivitása terén eredményeket érhessen el, mint a gazdatársadalom és elsősorban a gazdasági egyletek felhasználásával. Hanem méltóztassék ez alkalommal egy megjegyzést megengedni. Én magam is voltam gazdasági egyesületnek ehiöke és módomban volt több gazdasági egyesület működését figyelemmel kisérni és személyes tapasztalat alapján megfigyelni. Erről a helyről sajnos, kénytelen vagyok kijelenteni, hogy igen sok gazdasági egyesület működését nem tartom kielégítőnek. Tisztelet a kivételeknek, melyek a helyzet magaslatán állanak, de igen sok gazdasági egyletben a tagok részvétlensége folytán üléseket tartani alig lehet, mert a tagok érdeklődésével csak kivételesen találkozunk. A gazdasági egyletek szempontjából másik igen visszás hetyzet, hogy anyagi körülményei igen rosszak. A. titkárok arra, hogy fizetéseiket megkapják, a tagdijak beszedését kénytelenek forszírozni és tudjuk, hogy az ily tagdijakat Magyarországon csak igen gyéren fizetik, ugy hogy nagyon gyakran a titkárok kénytelenek még más ügynökségeket elvállalni. Ennek tudatában és a helyzet teljes ismerete mellett, rendeletet adtam ki az összes gazdasági egyesületekhez, a mely oda irányul, hogy normál költségvetésüket hosszabb időre, tiz évre kell megállapítani és ezzel hosszabb időre működésük specziális irányát megszabni. Tettem ezt azért, hogy a titkárok nyugodtak lehessenek abban a tekintetben, hogy fizetéseiket megkapják és ne kelljen minden évben a ministeriumhoz fordulni, a mint hogy ezek a gazdasági egyesületek csakis ugy tudják exisztencziájukat fentartani, ha a ministeriumtól minden évben hozzájárulást, támogatást kapnak. Egyelőre tehát méltóztassék tudomásul venni, hogy a gazdasági egyesületeken segiteni aként kivánunk, hogy normál költségvetést állapittatunk meg, a mely tiz évre nyugodt működésüket biztosit] a. Ezzel teljesíteni fogjuk a méltóságos főrendnek azon intentióit is, hogy a gazdasági egyesületeket fokozottabb mértékben istápoljuk (Általános helyeslés.) Elnök : Felteszem a kérdést: méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Elfogadjuk !) Kimondom, hogy a méltóságos főrendek a törvényjavaslatot általánosságban elfogadják. Következik a részletes tárgyalás. Miután itt nemzetközi szerződésről van szó, csakis a czim és a bevezetés fog felolvastatni, a többi ugy sem lévén megváltoztatható. Széchenyi Bertalan gróf jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és bevezetését). Elnök: Ha nincs észrevétel, kimondhatom, hogy a törvényj avaslat harmadszori olvasásban is, végszövegezésben részleteiben is elfogadtatott és így azt a főrendiház általánosságban és részleteiben is magáévá tette, a miről a képviselőház értesíttetni fog. Ezen törvényjavaslathoz a képviselőház még egy határozatot csatolt, a mely a törvényjavaslat végpontjában van felemlítve. Méltóztatnak kívánni, hogy az még egyszer felolvastassák ? (Halljuk !) Széchenyi Bertalan gróf jegyző' (olvassa) : >>Mivel a Romániával és általában a Balkán-államokkal kötendő szerződések a magyar mezőgazdaság részéről nagy áldozatot jelentenek, felkéri a kormányt, hogy az 1911. évi költségvetéstől kezdődőleg a mi iszonyainknak megfelelően felemelt összeget fordítson a magyar mezőgazdaság támogatására, főleg az állattenyésztés fejlesztésére, a mezőgazdasági termények értékesítésének szervezésére.* Elnök : Méltóztatnak a képviselőház határozatához hozzájárulni? (Elfogadjuk !) Kimondom, hogy a méltóságos főrendek a képviselőház határozatához hozzájárulnak, aminek folytán az országos határozat erejére emeltetett. Következik a több állami beruházás költségeinek fedezéséről, a kamatozó állami pénztárjegyek beváltásáról és a pénztári készletek kiegészitéséről szóló törvényi avaslat tárgyalása. Először fel fog olvastatni a bizottsági jelentés. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa a pénzügyi bizottság jelentését). Elnök : Kíván-e valaki szólni ? (Senki.) Ha nem, akkor felteszem a kérdést, méltóztatik-e a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? Kérem azokat a méltóságos főrendeket, a kik általánosságban elfogadják a javaslatot, méltóztassanak azt felállással jelezni. (Megtörténik.) Határozati lag kimondom, hogy a méltóságos főrendek a törvényjavaslatot általánosságban elfogadták. Következik a részletes tárgyalás. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét, továbbá 1., 2., 3. és 4. §-rö, mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak).