Főrendiházi napló, 1910. I. kötet • 1910. június 24–1912. június 18.

Ülésnapok - 1910-18

1-18 A FŐRENDIHÁZ XVIII. ÜLÉSE. sok nagy feladatot végeztek ezek a múltban épen culturalis téren, önerejük végmegfeszitésével sokszor kimerülésig áldoztak azért, hogy hazánkban a közművelődés tovább erjedjen, a felvilágosodás emelkedjék és ezzel az ország tekintélye fokozódjék, szellemi kincstára gazdagodjék. Azon reményben, hogy legközelebb, még ez év folyamán lesz szerencsém tapasztalni, hogy a magas kormány a protestáns egyházak kiküldötteit tanácskozásra fogja összehívni az egyházakat megillető államsegély tárgyában, a költségvetést átalánosságban, mint részleteiben is elfogadom. Széchényi Bertalan gr. jegyző: Dessewffy Aurél gróf! Dessewffy Aurél gr.: Nagyméltóságú elnök ür! Méltóságos főrendek! Méltóztatnak tudni, hogy az imdemnity tárgyalása alkalmával voltam bátor azon reményemnek kifejezést adni, hogy az exlex el lesz kerülhető. Sajnos, ezen reményem nem teljesült, mert látjuk, hogy ma már elseje van; inig tehát a költségvetés szentesittetni fog, addig több naj) el fog múlni, és igy ezen reményem nem teljesült. A miért tulajdonkéjjen felszólalok, az, hogy három körülményre illetőleg jelenségre hívjam fel a t. kormány és a törvényhozás figyelmét, melyek azt hiszem, mind közérdekűek. Az egyik az, hogy igénytelen nézetem szerint a mi hitelszervezetünk beteges. Ha körülnézünk átalában, nemcsak a fővárosban, de az országban, látjuk, hogy azon rengeteg sok pénzintézet, mely keletkezik, s a mely tulajdonkép csak a hitelezésnek bizonyos túlzott mérvben való igénybevételét eredményezi, már egymagában azért is nagy veszélyt rejt magában, mert a mi takarékpénztári rendszerünk egészségtelen, és bár évek óta hangzik, hogy kívánatos és óhajtandó ezen állapot sanálása, nem történik semmi. Látjuk, hogy kis részvénytőkékékkel óriási pénzek forgattatnak, miáltal, ha a legkisebb közgazdasági complicátió fog beállni és a hitel meg fog szoríttatni, száz meg száz milliók fognak az országban nézetem szerint elveszni. (Igaz! JJgy van!) Ez az egyik jelenség, melyre az igen t. kormány figyelmét fel akarom hivni. A másik a vasúti misériák ügye, melyet itt okvetlenül szükségesnek tartok felemlíteni. Az igen tisztelt minister ur múltkor a főrendiház pénzügyi bizottságában rámutatott arra, hogy ö egyrészről a vonalak teljesítőképességének csökkenésében, másrészről a forgalomnak óriási módon való emelkedésében látja ezen vasúti misériák főokát, és nem annyira waggonhiányban. A pénzügyminister ur, ki ugy a személy-, mint a teherforgalmi tarifákat felemelni kívánja, rámutatott arra, hogy az államvasúti bajok sanálására 97 millió van mint rendkívüli beruházás a költségvetésben felvéve. Ez mindenesetre nagyobb összeg, mint a mennyi az előbbi években fel volt véve, csakhogy nagyon tartok attól, hogy a vonalak teljesítőképességének az az emelése, másrészről a forgalmi eszközöknek és mozdonyoknak az a szaporítása, melyre ezen 97 millió beruházásból körülbelül 48 millió van a költségvetésbe felvéve, — ezen bajok sanálására elég nem lesz. Igen kérem az igen tisztelt ministeriumot, méltóztassék ezen kérdéssel komolyan foglalkozni. Mikor az ország igen nagy részében hetekig, sőt túlzás nélkül mondhatom, hónapokig tulajdonképen az egész gabonaforgalom szünetel, mert állítólag vaggonhiány volt, ennek oka vagy a rendszerben, vagy általában a vonalak teljesítő képességének nem kellő kihasználásában rejlik, de mindenesetre szerintem csak az volna a megnyugtató, ha nagyobb összeg állíttatnék be a költségvetésbe és egy több évre kiterjedő programúi állapíttatnék meg, nehogy előbb-utóbb közgazdasági katastrópha következzék be. Ez a két észrevételem, a melyet a t. kormány figyelmébe ajánlok, inkább közgazdasági természetű. De van egy harmadik körülmény, a melyet a t. törvényhozás előtt felemlíteni akarok, és ez inkább culturalis természetű. Mint méltóztatnak tudni, a t. kormány most két uj egyetem felállítását tervezi.' Az is köztudomású, hogy a budapesti egyetem tul van zsúfolva. Körülbelül 7000 a hallgatók száma, akik igy nem folytathatják kellőképen tanulmányaikat. Véleményem szerint két uj egyetem felállításával az a baj, hogy az egész jövő inteüigentia leginkább & jogi pályára tódul, megszüntetve nem lesz. Ép ezért nagyon figyelmébe ajánlanám a t. közoktatásügyi minister urnak azt az eszmét, hogy ha már egy harmadik egyetemet állit fel, nem volna-e helyesebb azt közgazdasági egyetemmé alakítani s ez által azt a nisust, hogy a fiatalság túlnyomóan a jogi pályára törekszik, enyhíteni. Hiszen csak legutóbb hallottuk az igazságügyminister ur szájából, hogy körülbelül 1200 ügyvédi diplomát állítanak ki egy esztendőben, és miután qualificationalis törvényünk és másnemű törvényeink nem állanak ezzel a nagy számmal arányban, oly tulproductió áll elő, amely csak a közviszonyokra sajnálatos. Az általam említett eszmét tehát a t. kormány figyelmébe ajánlom. Ezeket kívántam a költségvetés tárgyalása alkalmával felemlíteni. Elnök: Ki következik? Széchényi Bertalan gr. jegyző: Keglevich Gábor gróf. Keglevich Gábor gr.: Nagyméltóságú elnök ur, méltóságos főrendek! Méltóztassanak megengedni, hogy rövid időre szíves türelmüket igénybe vegyem és csak nagy átalánosságban felemlítsek néhány olyan mérvadó dolgot, a melyet a költségvetési viták lefolyásakor más I alkalommal is átalánosságban körvonalazhatunk..