Főrendiházi napló, 1906. III. kötet • 1908. április 29–1910. március 21.

Ülésnapok - 1906-35

A főrendiház Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa) : III. fejezet, 1., 2. czim. Elnök: Elfogadtatik. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa) : IV. fejezet. Elnök: Elfogadtatik. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa) .- V. fejezet. Elnök: Elfogadtatik. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa): VI. fejezet, 1—13. czim. Elnök: Elfogadtatik. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa) : VII. fejezet, 1—14. czim. Elnök: Elfogadtatik. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa): VIII. fejezet, 1—5. czim. Elnök: Elfogadtatik. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa) : IX. fejezet, 1—7. czim. Elnök: Elfogadtatik. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa): X. fejezet. Elnök: Elfogadtatik. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa): XI. fejezet. Elnök: Elfogadtatik. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa): XII. fejezet. Elnök: Elfogadtatik. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa) : XIII. fejezet. Elnök: Elfogadtatik. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa): XIV. fejezet, 1—3. czim. Elnök: Elfogadtatik. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa): XV. fejezet. Elnök : Elfogadtatik. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa).- XVI. fejezet. Elnök: Elfogadtatik. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa) . XVII. fejezet, 1—14. czim. Elnök: Elfogadtatik. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa) : XVIII. fejezet, 1—36. czim. Elnök: Elfogadtatik. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa).- XIX. fejezet, 1—17. czim. Elnök: Elfogadtatik. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa): XX. fejezet, 1—32. czim. Elnök: Elfogadtatik. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa).- XXI. fejezet, 1—56. czim, Csekonics Sándor gróf: Antal Gábor püspök ő méltósága ! Antal Gábor: Nagyméltóságú elnök ur! Mélyen t. főrendek. Ámbár nagyon jól tudom azt, hogy a cultusmimster ur ő nagyméltósága a gondj aira bizott ügyeknél mindent megtesz azoknak előbb- ! vitelére és fejlesztésére, a minek szembeszökő XXXV. ülése. 21 bizonyítéka az, hogy a jelenlegi költségvetés mintegy 12 millióval meghaladja az előző év költségvetését, mégis épen az ő jóakaratában bizva, bátor vagyok hozzá egy oly kérdéssel fordulni, a mely arra irányul, hogy egy igazán tűrhetetlen helyzet valamiképen orvosoltassék. A költségvetés XXI. fejezetének 56. czim, 12. tételéről akarok szólni. Nevezetesen itt a 12. tétel alatt az van, hogy 2,430.000 K. felvétetik a lelkészi jövedelmeknek az 1898 : XIV. t.-cz. 2.—18. §-ának rendelkezéseit szolgáló czélokra. Ez az összeg, igy egyben, igen jelentékenynek látszik. Azonban ha ennek a gyakorlati életben való kiosztását nézzük, igazán oly kicsiségre zsugorodik össze, a melyet a mai társadalmi helyzettel, a mai értékméréssel semmiképp sem mondhatunk összhangzásban levőnek. Ebből az összegből t. i. a jDapoknak a fizetése egészíttetik ki 1600 koronáig, azoknak a lelkészeknek a fizetése, a kik elvégezték a gymnásiumot. érettségi vizsgát tettek, azután egyetemi vagy akadémiai cursust végeztek és a kik kenyér keresethez 24—30. év előtt nem juthatnak. Megtettem az összehasonlításokat ebben a költségvetésben a többi egyetemi pályán működő egyéniségekkel és azt találtam, hogy a fogalmazói szakban egyetlen egy rendszeresitett állás nincsen, a hol a fizetés ilyen kevés volna, pedig bizony azoké a szegény segédfogalmazóké is nagyon kevés, de mégis több, mint a lelkészeké. A kezelő szakban az irodatiszt fizetése több. a segédtiszté ennyi, a számtisztekké már megint több. A dolog jelen rendjében nem az az anomália, hogy a lelkészek fizetése 1600 K, hanem az, hogy ez a fizetés nem emelkedik soha semmivel, negyven évi becsületes szolgálat után sem. Egyetemi eursust végzett, gyermekeket neveltető családos emberek 1600 K-val halnak meg Én nem azért mondom ezt, és nem azért hozom elő az összehasonlítást, hogy a többi munkatereken működő egyének fizetését sokalnám, nem sokalom sem az állami tisztviselőkét, sem a törvényhatóságiakat, sem a tanítókét, bár többet tudnánk adni, nagyon megérdemelnék, csak azt a nagy aránytalanságot akarom feltüntetni, hogy most már ott vagyunk, hogy a tanítók fizetése is több lesz, mint a lelkészeké. Azt mondják sokan, hogy ezt a kérdést bajos most megmozgatni az állam pénzügyeire való tekintettel. Én azt mondom, hogy ezen kérdés tisztázásának most van itt az alkalma és a rendezés úgyszólván most lesz erkölcsi kötelességünk. Ö nagyméltósága kinyilatkoztatta, hogy nemcsak az 1898. évi XIV. t.-czikk alapján eddig kiegészítésben részesült lelkészek fizetését akarja továbbra is folyósítani, hanem a róm. kath. egyház lelkészeinek fizetését is, még pedig ugy akarja rendezni, hogy az a rendezés az 1898. évi XIV. t.-czikkben történjék. A törvényczikk tehát akármikép, de változtatás, módosítás alá fog kerülni. Miután pedig ennek a törvényczikknek már eredetileg vannak olyan akadályai, a melyeket ő nagyméltósága nálam jobban ismer, sőt rámutatott eredetileg is, tehát módosítás okvetlenül lesz.