Főrendiházi napló, 1906. II. kötet • 1907. október 12–1908. április 10.

Ülésnapok - 1906-28

A főrendiház XXVIIÍ. ülése. 31 a nehéz viszonyok között levő mezőgazdasági terményeknek védelmére volnának hivatva, olyan minimumokban állapittattak meg, a mely mini- • nmmokat semmi néven nevezendő szerződésben, semmi néven nevezendő kedvezményekért kiseb­bíteni nem lehet. így jelesül, a mint méltóztatnak tudni a búza behozatali vámja 6 K 36 fillérnél keve­sebb nem lehet, viszont a rozs vámja 4 K 80 fillérnél nem lehet kevesebb stb. Ezen első­rendű terményeinkre megállapított minimalis vámokat olyanoknak kell tekintenünk, a melyek, a mint a gyakorlati élet a múlt év rossz ter­mésénél tényleg mutatta, annyira a mennyire egy vám hathat és annyira a mennyire a keres­kedelmi és forgalmi viszonyok és a vámszerző­dések ezt nem befolyásolják, védelmet képesek nyújtani egy ország gazdasági termelésének. A behozatal és kivitel szempontjából is átalában bírálni lehet a vámtarifát, nálunk azonban a kivitel szempontjából csakis egyet­lenegy tételre állapíttatott meg jelenleg még a tarifa, a mennyiben az ország jelenlegi helyzeté­ben és a mostani vámkülfölddel szemben csakis Németországba pajfirgyártási czélra használható nyersanyag kivitelére nézve hozattak be speciá­lis vámokat. Mindezeket figyelembe véve, azt mondhat­juk tehát a vámtarifáról, hogy ezen szerződés, ha helyesen kezeltetik, olyan alapot nyújt, a mely jövendő szerződéseknél az ország gazdasági érdekcinek megvédése szempontjából tényleg a kellő adatokkal rendelkezik, még iparunk szem­pontjából is, mert ne felejtsük azt, hogy daczára annak, hogy nagyon szeretjük kicsinyelni a magyar ipart, a magyar ipar jelentősége bizonyos ágaza­tokban elsőrendű, sőt világhírű; sem malom­iparunkat, sem fémiparunkat, sem gépiparunkat lekicsinyelni nem szabad, és a gyakorlati élet mutatja, hogy ezen kiváló iparágaknak ütköző­pontja nem annyira a vámközösség belső hatá­rainál keresendő, hanem inkább a vámkülföld­ről, főleg Németország felől fenyeget. Es ha ezen szempontból vizsgáljuk a vámokat, azt lát­juk, hogy iparunk szempontjából is a vámkül­földdel szemben ezen tarifatételek a kellő védel­met nyújthatják és megadhatják. Viszont meg kell említenem azt is, hogy tényleg azoknál a fogyasztási czikkeknél, a melyek fejletlenebb iparunk szempontjából még behozatalra szorul­nak és főleg a szegényebb néprétegek fogyasz­tásának állandó czikkei, vagy semmi vagy rend­kívül mérsékelt vámemelésekkel találkozunk. Mindezen szempontokat azért emelem ki, mert, a mint mondám, ezen vámtarifa beczik­kelyezése előtt állván és az tényleg már életbe lévén léptetve, kritikánkat most hívhatja ki azon irányban, hogy miképen fog gyakoroltatni a jövőben és miképen majd akkor, ha a kül­földi szerződések megkötése előtt állunk, a mire nézve ne méltóztassék elfelejteni, hogy azon államokon kivül, a melyekkel szerződéses viszony­ban állunk, még igen sok jelentős állammal egyátalában vámtarifális szerződéses alapon nem állunk, mert előfordulhat az az eset bár­mikor, a midőn ezen instrumentumhoz nyúlnunk kell és ezt használni kötelességünk. Midőn ezen általános szempontokat kiemel­tem, arra kérem a méltóságos főrendeket, mél­tóztassanak hozzájárulni ahoz, hogy ezen tör­vényjavaslat elfogadtassák és hogy az autonóm vámtarifa, a mely most jelentkezik először mint önálló magyar tarifa is, törvénykönyvünkbe végleg be is czikkelyeztessék. (Elénk helyeslés és éljenzés.) Elnök : Kíván-e még valaki átalánosságban a törvényjavaslathoz hozzászólani ? (Senki!) Ha szólni senki sem kivan, akkor az általános vitát bezárom. Következik a határozathozatal. Kérdem a méltóságos főrendeket, méltóz­tatnak-e a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni ? (Elfogad­juk!) A törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadottnak jelentein ki. Következik a részletes tárgyalás. Kérem méltóztassék a czimet és az egyes szakaszokat felolvasni. Hertelendy Ferencz jegyző (olvassa a tör­vényjavaslat czimét és 1— XXV. czikkeit, a melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: A törvényjavaslat ekként részletei­ben is elfogadtatván, felkérem azon méltóságos főrendeket, a kik azt végszerkezetben elfogad­ják, méltóztassanak ezt felállással jelezni. (Meg­történik.) Ennélfogva kimondom, hogy a tör­vényjavaslat a képviselőház szövegezése szerint végszerkezetben is elfogadtatott, a miről a kép­viselőház értesíttetni fog. Következik a választások eredményének bejelentése. Felkérem Kemény Kálmán báró alelnök ur ő excellentiáját, méltóztassék a választás eredményét bejelenteni. Kemény Kálmán báró : A delegatio tagjaira beadatott összesen 55 szavazat. Kivéve Hornig bárót, a ki 54 szavazatot kapott, a többiek mind 55 szavazatot kaptak. A jegyzői állásra Zichy Kafael gróf 56 szavazatot kapott. Elnök: Tehát az összes szavazatokat meg­kapta és így Zichy Rafael grófot kijelentem mint megválasztott jegyzőt. Most a többi bizottságokba megválasztottak neveit méltóztassék felolvasni; kik választattak meg? Kemény Kálmán báró: Az országos ipar­tanácsba 56 szavazattal megválasztatott Har­kányi János báró. Elnök: Ennélfogva kimondom, hogy Har­kányi János báró az országos ipartanácsba megválasztatott.

Next

/
Thumbnails
Contents