Főrendiházi napló, 1906. II. kötet • 1907. október 12–1908. április 10.
Ülésnapok - 1906-27
A főrendiház XXVII. ülése. 17 nem szavazott adók behajtásának és a meg nem szavazott ujonczok állításának megtagadását, még nem volt magyar politikus, a ki ezeket a jogokat érinteni akarta volna ; sőt az egész állami administratio ugy vezettetett be, hogy az az autonóm jogok egyidejű szélesbitésével, az autonóm érzület felkeltésével és a közéletbe való bevezetéssel járjon karöltve. És épen ebben van egyik főindoka annak, hogy mi ma ezt a törvényjavaslatot előterjesztjük. Akkor a közérzület hajlott a felé és az administratio tökéletesítésének leghatásosabb eszközét abban találta, ha a tisztviselők kineveztetnek és a megyei administratio államosittatik. Azóta a közérzület lényegesen változott. Mind kevesebb lett azok száma, a kik abban keresték az administratio rendezésének biztositékát és az egész közvélemény ugy alakult át, hogy közéletünknek egy biztositékát ezen autonóm jogoknak változatlan fentartásában kereste. Mi inditott minket ezen javaslat előterjesztésére ? Miért csatlakoztunk mi is ahoz a nagy közvéleményhez, a mely ennek eltörlését kívánta? Bennünket ebben a politikai és szociális szempontok vezettek. Vezetett mindenekelőtt az a szempont, hogy láttuk, hogy ezen törvényjavaslatot okszerűen végrehajtani ez idő szerint nem lehet. Tehát nem akartunk törvénykönyvünkben egy parancsoló törvényt fentartani azon tudattal, hogy azt végrehajtani nem kívánjuk. Nem kívántuk végrehajtani, lehetetlennek tartottuk annak végrehajtását először politikai okokból; azokból a közjogi okokból, hogy akkor, mikor fontos közjogi vitakérdések uralják a közéletet, az előtt, mielőtt ezekben a kérdésekben egy nyugvópontra nem érünk, mig azok végleg meg nem oldatnak, politikai szempontból is biztositékát látjuk az alkotmányosságnak abban, ha az állami administratio terén tovább nem megyünk. De a másik politikai kérdés épen abban állott, hogy mi az állami administratiiót ugy akartuk megvalósítani és mindenki ugy akarta megvalósitani, hogy az autonóm jogok hatályosabbá tétessenek. És mi történt ? Micsoda tapasztalatot szereztünk ezen idő alatt, mióta a törvény életben van ? Azon tapasztalatot, hogy az autonóm működés iránti érzületet felkelteni képesek nem voltunk. A ki figyelemmel kiséri ugy a városi, mint különösen a megyei törvényhatóságok közgyűléseit, azt fogja látni, hogy még a választások az egyedüli eszköz, a mely a közérdeklődést fel tudja kelteni és oda tudja az arra hivatottakat gyűjteni a közgyűlésbe. Ha a választásoknak vége van, akkor, azt merem mondani, megszűnik az autonómiairánti érdeklődés is. A legfontosabb ügyek is egyes kevesek hozzájárulásával, azt merem mondani, az arra hivatott nagy közönség tudta nélkül nyernek megoldást. (Igaz ! Ugy van !) Ha mi fel akarjuk kelteni a közérzületet és azt akarjuk, hogy az a politikai életnek nevelő iskolája legyen — és valóban ugy akarjuk megvalósitani a megyei administratio államosítását, hogy azután az autonóm Főrendiházi napló. 1906—1911. II. kötet. érzület kifejlődése képezze annak ellenértékét — akkor először ezt az érzületet kell felkeltenünk, hatályosan kell gondoskodnunk arról, hogy az az érzület ugy a politikai kérdések tekintetében, mint az autonóm kérdések tekintetében és az administratio ellenőrzésének kérdése tekintetében valóban ne csak kifejlődjék, ne csak felkeltessék, hanem ugy megerősíttessék, hogy annak maradandó működésére biztosan számitanunk lehessen. De ő nagyméltósága r még" ? a politikának ott való megnyilvánulásában is bizonyos veszélyességet lát. Hát, engedelmet kérek, én azt hiszem, hogy ha a közérzület foglalkozik politikai kérdésekkel, helyesebb, ha előre megállajűtott mederben rendszeresen foglalkozik ezekkel, mint ha kiszámíthatatlan esélyeknek teszszük ki a politikai érzületek megnyilvánulását és kifejlődését. Mert ha áll az, hogy bizonyos eszmék, bizonyos irányok, bizonyos politikai meggyőződések uralják a közvéleményt, azok nemcsak magában a sajtóban fognak megnyilvánulni. Meg fognak nyilvánulni mindenféle összejövetelben, egyletekben, népgyűlésekben és olyan körökben, a melyek ilyen kérdések tárgyalására hivatva nincsenek. Ha mi nem tereljük rendes mederbe ezeket a dolgokat, akkor olyan körökben, egyletekben fognak megnyilvánulni, a hol, ha a politikai érzület megnyilvánul, veszélyezteti a békés társadalmi együttműködést.Epén azért kell súlyt helyeznünk arra, hogy helyes mederbe tereljük a politikai érzület megnyilvánulását, máskülönben oly mederben nyilvánul meg, a hol a megnyilvánulás nem előnyös, hanem bontó elemként furakodik a társadalomba. Ezen felhozott indokokon kivül még egy socialis szempont is igazolja azt, hogy ezt a megyei administratiot ne államosítsuk, hanem tartsuk fenn mai állapotában. Akkor, midőn egy nagy socialis átalakulásnak küszöbén állunk, akkor talán nem lenne helyes mindazokat a biztosítékokat rögtön elejtem, a melyeket a megyei élet nyújt, főleg azért, mert a politikai érzület ott megnyilvánulhat, mert ez a megnyilvánulás rendes folyamatában tudja közéletünk nagy kérdéseit terelni és megoldani, vagy legalább a megoldást elősegíteni. E socialis szempontok nem kicsinylendők, a socialis átalakulásnak ugy kell megtörténnie, hogy ne rombolólag hasson, hanem termékenyítő hatása épen a lassú és biztos átalakulásban rejtse biztositékát. És akkor, méltóságos főrendek, talán ez is nyomós és fontos indok arra, hogy ne bántsuk azt az autonómiát, mert az is egyik garantiája ezen rendes és termékenyítő átalakulásnak. A jövő törvényhozások bölcsesége lesz hivatva a felett dönteni, vájjon az állami administratio a megyei igazgatás terén érvényesittessék-e, vagy nem. Mi ugy látjuk, hogy annak mostani érvényesítése nemcsak indokolatlan, de az általam fel3
