Főrendiházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–1907. október 11.

Ülésnapok - 1906-6

A főrendiház VI. ülése; 39 - Következik a királyi trónbeszódre adandó válaszfelirat tárgyalása. Kérem ä tervezet felolvasását. Vigyázó Ferencz gróf jegyző (olvassa a felirati tervesetet): Elnök: Kivan valaki a tárgyhoz szólam? Vigyázó Ferencz gróf jegyző: Zselónszky Róbert gróf! Zselónszky Róbert gróf: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! A trónbeszédre benyújtott yálaszfelirati javaslatot elfogadom. És ha ahhoz röviden mégis hozzászólok, teszem ezt leginkább azért, hogy indokoljam, miért nem vagyok abban a szerencsés helyzetben, hogy a jelenlegi kormány iránt bizalommal viseltessem és azért, mert szükségesnek tartom azt is, hogy a feliratnak egy passusával foglalkozzam, a mely a választói jog kiterjesztésére vonatkozik. Igen sajnálom, hogy ez a passus a feliratban meglehetősen homályosan és burkoltan fordul elő, holott véleményem szerint a méltóságos főrendiháznak ebben a kérdésben határozott éspraocis állást kellene elfoglalnia. A választói jognak kiterjesztése olyan kérdés, a mely a legnagyobb fontossággal bír egy nemzet evolutiójában, jövőjében. Á parlameutarismus tulaj donképen aristoeraticus intézmény, aristocratia alatt természetesen nem a ozimekkel és praerogativákkal ellátott családok kasztj átértve, hanem értve az alatt a nemzetnek intelligensebb, értelmesebb és vagyonosabb rétegeit. Egy parlament normálisan, egészségesen csak ugy fejlődhetik, b rlamónt megválasztásában résztvevő választók bizonyos intellectualis niveaun felül állnak, ha azok a képviselők, kiket e rétegek a parlamentbe küldenek, a társadalomnak szine-javából választatnak, ha a nemzetet . áthatja az egymás iránti tisztelet, a fegyelem érzete. A mint azonban a választásoknál a tömegek mindig nagyobb meg nagyobb szerepre jutnak, a mint a választottak niveauja lesülyedt, a mint a parlamentbe küldött képviselők szellemi aránya kisebbedik, a mint a fegyelem érzete ugy a parlamenti tagok, mint a választók körében csökken, abban az aránybán fogy a parlamentnek színvonala, munkaképessége is. A parlamentek kezdetben normálisan működnek, mert az előbb jelzett irányok mérvadók. A mint azonban a választói jog kiterjesztetik, a mint a választottak qualitása apad, ugy apad a parlamentek működési képessége, befolyása is. És ha ez a processus bizonyos ideig tart, akkor már nem az országnak java, hanem salakja, választja a képviselőket, a képviselők az ország alsóbb rétegeiből kerülnek ki és virágzik a néptribunok korszaka, a melyeket vezetnek a politikai conventek. Ezen állapotokból pedig teremnek : anarchia, caesarismus. A mi parlamentünk niveauja az utolsó időkben meglehetősen kezdett süryedni. Nem azért, mert a választók tömege szaporodott, hanem azért, inert a választottak qualitása apadt. A parlamentnek ezen apadó qualitása ellen Tisza . István gróf a házszabályok szigorításaval akart fellépni Ez neki nem sikerült.'Különféle krisís után most ott vagyunk, hogy az átalános választói jog törvényesítése vei akarják a parlament munkaképességét biztosítani. Véleményem szerint azonban az orvosság rosszabb, mint maga a betegség. Részemről elméletileg is barátja vagyok a censusnak A ki választói joggal akar bírni, az szerezze meg magának azt a censust, a mely szükséges ahhoz, hogy választóvá legyen. Egy kis szorgalom ós takarókosság és a mai korban, a mikor a census alacsony, nagyon könnj'en emelkedik a legtöbb jóravaló ember a választói joghoz. Egy méltányos census buzditólag hat a, takarékosságra, bazditólag hat a munkára; egy méltányos