Főrendiházi napló, 1906. I. kötet • 1906. május 21–1907. október 11.

Ülésnapok - 1906-14

A főrendiház XIV. ülése. 109 Elnök: Méltóságos főrendek ! Az ülést meg­nyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Vigyázó Ferencz gróf jegyző urat, a szólásra jelent­kezők jegyzésére és felhívására Rudnyánszky József báró jegyző urat kérem fel. Méltóságos főrendek ! Szomorú kötelesség tel­jesítésével kell elnöki előterjesztéseimet meg­kezdenem. Legutóbbi ülésünk óta számos kiváló tag­társunkat ragadta ki a kalál sorainkból. Múlt évi deczember hó 26-án halt meg Meránban, a hol üdülést keresett, Zichy Jenő gróf, a ki a magyar közélet egyik legismertebb és legnépszerűbb alakja volt és a törvényhozó tisztet évtizedek óta az or­szággyűlés másik házában töltötte be. Lángoló hazafisága és faj szeretete, a mely őt előrehaladott korában is a távol keletre hivta, hogy fáradságos utakon kutassa nemzetünk eredetét, ép oly isme­retes a méltóságos főrendek előtt, mint széleskörű tevékenysége a közgazdaság terén, (ügy van!) Csak arra akarok rámutatni, hogy már mint fiatal ember, a 60-as évek után, különösen az ipari mozgalmak és ipariskolák feltámasztása körül az egész országban oly nagy munkásságot és tevé­kenységet fejtett ki, hogy annak köszönhető még abban az időben ennek az egész kérdésnek megin­dítása, a miért szintén a legmélyebb elismerésün­ket kell iránta kifejeznünk. (Igaz ! Ugy van !) Most a legutóbbi időben, méltóztatnak tudni, igen szép és nagyértékű gyűjteményét Budapest székesfővárosnak ajándékozta, a mi által szintén egy nevezetes culturális intézettel gazdagította a fővárost és ezen tettével is áldozatkész hazafiságá­ról tett tanúságot. Másik szomorú kötelességem bejelenteni, hogy múlt évi deczember havának 28-án hunyt el majd­nem váratlanul Hegedűs Sándor, volt kereskede­lemügyi minister, kinek nagy tudása és fáradha­tatlan munkássága mind a politikai életben, mind a tudomány terén egyaránt kivált és a ki a mellett egyháza ügyeinek vezetésében is viselt tisztet, mely őt e magas ház tagjainak sorába emelte. Odaadó buzgósággal töltötte be mindezen álláso­kat s a törvényhozói kötelesség teljesítéséből azon aránylag rövid idő alatt is, míg sorainkban helyet foglalt, lelkiismeretes gondossággal vette ki részét. Továbbá folyó évi január hó első napján hunyt el Kolozsvárott Szabó József, a főrendiház élet­hossziglan kinevezett tagja, a Id munkás életét a közigazgatási és különösen a gazdasági élet terén kifejtett társadalmi működésével tette emlékeze­tessé, mert — a mint méltóztatnak tudni — az erdélyi gazdasági egylet elnöke lévén, ezen a téren fejtett ki nagy tevékenységet. Folyó hó 3-án hunyt el Márffy Ágost nyűg. államtitkár, a főrendiháznak szintén élethosszig­lan kinevezett tagja. Benne a magyar tisztviselői kar egyik köztiszteletben megőszült előkelőségét vesztette el, a ki főleg a pénzügyi administratio terén szerzett országos tekintélyt és közbecsült működése folytán lett a legfelsőbb elismerés ki- ' tüntető megnyilvánulásával a főrendiház tagjává kinevezve. Folyó hó 2-án 94 éves korában hunyt el Podgoráczon Pejácsevich Pál gróf, örökös jogon tagja a főrendiháznak, a ki fiatal éveiben a katonai pályán szolgálta hazáját, később pedig a polgári életben és a társadalmi tevékenység terén főkép j ótékony T sága által tűnt ki. Azt hiszem, a méltóságos főrendek érzelmei­nek tolmácsa lehetek, a midőn azt indítványozom, hogy ezen elhunyt kiváló tagtársainknak emlékét mai jegyzőkönyvünkben megörökítsük. (Helyes­lés.) Ha méltóztatnak hozzájárulni, ilyen értelem­ben mondom ki a határozatot. (Helyeslés.) Bemutatom a m. kir. ministerelnök ur átira­tát, melyben közli, hogy ő cs. és ap. kir. Felsége a főrendiház részéről az újév alkalmából kifejezett hódolatteljes szerencsekivána tokért legmagasabb őszinte köszönetét legkegyelmesebben nyilvání­tani és azokat szívből viszonozni méltóztatott. Hódolattal örvendetes tudomásul vétetik. Bemutatom a m. kir. ministerelnök ur két­rendbeli átiratát, melyben közli, hogy ő cs. és ap. kir. Felsége Bécsben f. évi február 2-án kelt legfelsőbb elhatározásával Polónyi Géza igazság­ügyministert ezen állásától saját kérelmére leg­kegyelmesebben felmenteni és G-ünther Antal igaz­ságügyministeri államtitkárt és országos képviselőt igazságügyministerré legkegyelmesebben kinevezni méltóztatott. Tudomásul vétetik. Bemutatom a m. kir. ministerelnök ur két­rendbeli átiratát, melyben tudatja, hogy ő cs. és ap. kir. Felsége múlt évi deczember 22-én, illető­leg folyó évi január hó 29-én kelt legfelsőbb el­határozásával Josipovich Imre v. b. t. tanácsost és Hertelendy- Ferencz volt főispánt élethossziglan a főrendiház tagjaivá kinevezni méltóztatott. Ezen átiratok jelentéstétel végett kiadatnak az igazoló-bizottságnak. Bemutatom a m. kir. ministerelnök ur öt­rendbeli átiratát, melyekben több törvényjavaslat­nak legfelsőbb szentesítését és az országos törvény­tár utján történt kihirdetését tudatja. Kérem, méltóztassék az erre vonatkozó átiratokat felolvasni. Vigyázó Ferencz gróf jegyző (olvassa a minister­elnök átiratát, melyben arról értesiti a főrendiházat, hogy a dunai halászat védelme és kihasználása tár­gyában Romániával kötött egyezmény becikkelye­zéséről szóló törvényjavaslat ő Felsége által szente­sittetvén, mint az 1907. évi II. t.-cz. az országos tör­vénytár utján kihirdettetett. Olvassa a ministerelnök átiratát, a mely szerint a magyar szent korona országainak külkereskedelmi statisticájáról szóló törvényjavaslatot ő Felsége szen­tesitvén, az mint 1906. évi XXIII. t.-czikk az országos törvénytár utján kihirdettetett. Olvassa a ministerelnök átiratát, a mely szerint ő Felsége az 1907. év első két hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló törvényjavaslatot szentesitvén, az mint az 1906. évi XXII. t.-czikk az országos törvénytár utján ki­hirdettetett.

Next

/
Thumbnails
Contents