Főrendiházi napló, 1905. I. kötet • 1905. február 17–1906. február 19.

Ülésnapok - 1905-7

38 A főrendiház VII. ülése. országon, a mely soha sem vonhatta ki magát a nyugot-európai áramlatok hatása alól, e kérdésben is a nyugoteurópai áramlatok hatása előbb vagy utóbb érezhető lesz és nekünk azzal számolnunk kell. De ennek a kérdésnek most való előrántása nem egyéb, mint kísérlet arra, hogy ezzel a figyelmet eltereljék és hogy a figyelem elterelése végett állítják oda ezt a nehéz kórdóst, az kétségtelen. De hát a kormány most úgy sem lesz abban a helyzetben, hogy ezzel foglalkozzék. Megkísérelheti. A főrendiház a kormány magafartása felett itólt; a főrendiház ítélete a bizalmatlansági szavazat volt. Mivel pedig ez a parlamentáris élet és gyakorlat szerint a legsúlyosabb ítélet, a melyen túl még csak egy következhetik ós ennek előjelei már mutatkoznak: azt hiszem, elég ós önként értetődik, ha ráutalok a bizalmatlansági szavazatra, a mely bizalmatlanságra a kormány azóta százszorosan, ezerszeresen rászolgált. Rudnyánszky József b. jegyző: Lányi Bertalan! Lányi Bertalan igazságügyminiszter: Nagyméltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek ! Méltóztassanak megengedni, hogy néhány perezre igénybe veszem sziyes türelmöket. Tennem kell ezt különösen azért, mert ismételten szóba került a kormány törvényessége ós alkotmányszerűsége úgy keletkezését, mint pedig további működését illetőleg. És én, a ki rövid időn át ezen kormány tagjaként az igazságügyi tárczát vállaltam és viseltem és ennélfogva, a közjogi szempontokat vagyok hivatva képviselni ós interpretálni ezen kormány álláspontjából, elodázhatlan kötelességemnek tartom, hogy erre vonatkozólag röviden, pregnánsan jelezzem azokat a jogi tételeket, a melyek a kormány szeme előtt lebegtek és lebegnek. Nagyméltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek ! Általánosan elismert alkotmányjogi tétel és a mi törvényeinkben határozott közjogi kiindulási pont, hogy a végrehajtó hatalom a királyt illeti. A végrehajtó hatalmat a király miniszterei által gyakorolja. A miniszterek kinevezése és elbocsátása a király joga. Ennek a jognak igenis vannak korlátai. De ezek a korlátok csakis abban állanak, hogy a miniszterek az országgyűlésnek felelősek ós hogy az országgyűlés a miniszterektől a kormányzat leglényegesebb eszközeit, az adót és az ujonczot megtagadhatja. Mindaddig, a mig a kormányzás ezek nélkül az eszközök nélkül a fennálló törvények alapján gyakoroltatik és mindaddig, a mig a kormánynyal szemben a felelősségrevonásnak módja kizárva nincsen, a melyet a törvény a vád alá hebyezés alakjában kifejezettjén statuál, mindaddig a kormányt törvényesnek és alkotmányosnak kell tekinteni. Ez természetesen csak az úgjmevezett alkotmány-törvény, a tulajdonképeni alkotmányjog szerint áll. A parlamenti kormányrendszernek van azonban igen sok más szabálya, a mely nem törvényben, nem az alkotmányjogban, hanem az alkotmányos szokásban gyökerezik, a mely nem jogi, hanem conventionális természetű. Ezek a szabályok röviden abban foglalhatók össze, hogy azok a jogok, a melyek az alkotmánytör vónyek értelmében egjdélől a királyt, másfelől az országgyűlést megilletik, annak folytonos szem előtt. tartásával gyakorlandók, hogy azok nem önczélként, hanem aira irányuló eszközként vannak az állami souverainitás emiitett tényezőinek kezébe letéve, hogy a kormányzás mennél sikeresebb legyen, a mi ismét csak ügy érhető el, hogy a korona és a nemzet képviselője, az országgyűlés akarata összhangban marad. Ezt kívánja az alkotmány, szelleme és ezt kivánj eb Eb parlamenti és alkotmányi ethika. Ebből a forrásból folyik a mi-