Főrendiházi napló, 1901. III. kötet • 1904. május 7–1905. január 3.

Ülésnapok - 1901-36

BK Á főrendiház XXXVl. ülésé. tok. Én helyeseknek tartottam akkor azon dispositiókat is, a melyek bizo­nyos pressiót kívántak gyakorolni abban az irányban, hogy a mi érde­keinknek jobban megfelelő vámtarifa jöjjön létre ós akkor az az út helyes volt, a melyet ezen dispositió eléré­sére a törvényhozás választott. De helyes volt a törvényalkotás­nak a jelen törvényjavaslat által ki­jelölt terére lépnie, mert mi követ­tünk volna el hibát, ha ragaszko­dunk vala azon dispositióhoz, mely az akkori viszonyok szerint helyes politika volt, de a mely a változott viszonyok közt, visszafelé sülne el, ha most is ragaszkodnánk ezekhez az eszközökhöz a helyett, hogy azt tettük volna, a mit a kormány jelen­leg tett. És most örömmel látom, hogy nemcsak a törvényhozás mind­két házának túlnyomó többsége, ha­nem — mondhatom — az országos közvélemény helyeslése kíséri azon eljárásunkat, hogy t. i. a változott viszonyok által indokolt ós szüksé­gessé tett eszközökkel kívánjuk ugyan­azt a politikát szolgálni, a mely az 1899 : XXX. törvónyczikk megalko­tására vezetett. Ismétlem tehát, hogy ón azt hiszem, az 1899 : XXX. törvónyczikk nem érdemli meg azt a túlszigorú bírálatot, mert annak üdvös ós helyes megalkotása jó szolgálatot tett annak a közgazdasági ügynek, a melyet ma is tovább akarunk szolgálni, de mi követtünk volna el rendkívüli hibát, ha ugyanazon eszközökkel akarnók tovább szolgálni közgazda­ságunkat, a mely eszközök akkor helyesek voltak, de ma nem lettek volna czélszerűek. Ezek után. arra kérem a méltó­ságos főrendeket, hogy méltóztassa­nak a tárgyalás alatt levő törvén} T­javaslatot általánosságban elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Kiván-e még valaki szólni ? Ha senki szólni nem kíván általá­nosságban a törvényjavaslathoz, a vitát berekesztettnek nyilvánítom. Felteszem a kórdóst: méltóztat­nak-e a törvényjavaslatot általános­ságban a részletes tárgj^alás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Elfogadjuk.) E szerint kimondom, hogy a mél­tóságos főrendek a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgya­lás alapjául elfogadják. A részletes tárgyalást illetőleg a következőkre figyelmeztetem a méltó­ságos főrendeket A törvényjavaslat nincs szakaszokra osztva, hanem bekezdésekre. Az első bekezdésben van a rendelkező rész, a mely sze­rint a következő nyilatkozat beczik­kelyeztetik. Ha a méltóságos főrendek ponton­ként kívánják tárgyalni a törvény­javaslatot, akkor nyilatkozattal kell kezdeni a tárgyalást és csak a nyilat­kozat letárgyalása után lehet a be­kezdést tárgyalni, mert a bekezdés­ben a beczikkelyezés is benfoglalta­tik. Ha pedig a méltóságos főrendek egészében tárgyalják, egy szakasz­nak tekintve az egész törvényjavas­latot, akkor fel fog olvastatni a be­vezető rósz, mert ennek eldöntésével eldől a nyilatkozatnak elfogadása is. Ha méltóztatnak úgy kívánni, talán az utóbbi modalitást követjük, tudniillik hogy egy szakasznak tekint­vén a törvényjavaslatot, csak a czím fog felolvastatni és azután a beve­zetési rósz és ezzel eldől a törvény­javaslat sorsa. (Hdyeslés.) Következik tehát a czím. Rudnyánszky József báró jegyző (olvassa a törvényjavadat cMmét). Elnök: A czímre nézve nem ló­vén észrevétel, az elfogadtatott. Következik a bevezető rész. Rudnyánszky József bárójegyzö (olvassa a bevezető részt). Elnök: Méltóztatnak ezt elfo­gadni? (Elfogadjuk.) Tehát a beve­zető rész elfogadtatott ós igy elesik a szüksége annak, hogy a nyilat­I kozat is felolvastassák. (Helyeslés.)

Next

/
Thumbnails
Contents