Főrendiházi napló, 1901. III. kötet • 1904. május 7–1905. január 3.

Ülésnapok - 1901-35

52 Á főrendiház XXXV ülése. látni, hogy annak veszélyesek a következményei, de egy aggodalomtól nem zárkózhatom el és ez az, hogy ismét az a rideg pártpolitikai uralom jön felszínre, a mely azután saját czéljainak kedveért alkot intéz- | menyeket, a melyek csak eszközök a rideg pártpolitikai uralom biztosi tására és ezek kerülnek pénzbe, ezek zavarják meg az államháztartást. Ha pedig egyszer a lejtőre léptünk, zuhanunk tovább a mozgás törvényénél fogva. Nem fogadom el ezúttal a költségvetést, ámbár tudom, hogy ennek gyakorlati jelentősége nincs, de nem fogadom el azért, mert szokássá vált, hogy a költségvetésnek általánosságban való elfogadásában a kormány iránti bizalom kifejezését is látják. > Széchényi Imre gróf: Félreértett szavaim helyreigazítására kérek j szót. Csak röviden akarom jelezni, hogy én nem azt mondtam, hogy a j magyar ipar Magyarországnak hát- ! ránya. Ilyenformán tetszett mondani. Prónay Dezső báró: A magyar ságnak hátránya! Széchényi Imre gróf: Én azt mondtam, hogy ha azok a feltótelek, a melyeket elősoroltam, nem következnek be, lehet ugyan önálló vámterület által gombamódra magyar ipart teremteni, de abból az iparból a magyar faj suprematiájára nem haszon, hanem csak kár fog haramiám Ezeket a szavakat mondo'tarn és azt hiszem, hogy a gyorsírói jegyzetekben is igy van meg felszólalásom. Nem kívánok visszaélni türelmükkel, ennek folytán nem kívánok semmikóp válaszolni ő méltóságának érdekes fejtegetéseire. Hiába is válaszolnék, mert álláspontunk annyira különbözik egymástól, hogy ebből a szempontból nem tudnók egymást meggyőzni. Csak azt ajánlom, hogy azt a közmondást, a melyet fel tetszett hozni, hogy a ki társat választ magának, az urat is választ magának, ne nagyon tessék hangoztatni, mert ez a fiatal emberekre nem előnyös, mert a házasságtól visszatartja őket. Különben a mi a dualismust illeti, az a kérdés, — minthogy ez is csak házasság — ki van a papucs alatt. Mi iparkodjunk azon, hogy ne mi legyünk a papucs alatt, akkor nekünk is kevesebbet fog ártani, mint ő móltósága gondolja. Antal Gábor református püspök : Nagyméltóságú elnök úr ! Méltóságos főrendek! Ámbár az a körülmény, hogy a jelen évi költségvetés, a mely most van tárgyalás alatt, már a dolog természete szerint is, de törvényeink tételes intézkedése szerint is, kellett volna, hogy a múlt évben letárgyaltassók, nagyon indokolttá teszi azt a közóhajt, hogy itt hosszú vitatkozásokba ne bocsátkozzunk, mégis a tárgy fontossága és az a körülmény, hogy tulajd önképen most nyilik úgyszólván először alkalom, hogy némi Ítéletet mondjunk a jelenlegi kormány működéséről, felbátorít arra, hogy a nagyméltóságú elnök urnak és a méltóságos főrendeknek szíves elnézését ós türelmét kérjem ezen előrehaladott időpontban is, hogy a költségvetéshez ón is hozzászólhassak. Fontosnak mondom az ügyet, a tárgyat magát, mert az alkotmány biztosítékai között nincs egyetleneg}*sem olyan, a mely annyira lényeges i és fontos volna, mint a költségvetés j megszavazásának vagy elvetésének joga az illetékes testületek által. A költségvetés megszavazásának vagy elvetésének joga az az archimedesi pont az államszervezetben, a melyre támaszkodva a nemzet minden más hatalom nyomását ellensúlyozhatja, az álladalmi szervezetben működő tényezők irányzatát megváltoztathatja. Ugyanazért egy nemzetnek a legnagyobb fontosságot, a legnagyobb figyelmet kell fektetni arra, hogy a költségvetés komolyan letárgyaltassók a szerint, a mint valaki akár a költségvetés