Főrendiházi napló, 1901. III. kötet • 1904. május 7–1905. január 3.
Ülésnapok - 1901-35
A főrendiház XX XV. ülése. 45 a ki földbirtokot, körülbelül 2000 holdat vesz, fog tartani egy intelligens embert, gazdatisztet, háromnégy előmunkást, iparost és körülbelül 50 segédférfit. Az intelligen ti át e birtok 6000 koronával segiti elő. A másik 1 millió koi orrával gyárat állit fel. Tart egy jól dotált igazgatót 10—15 000 korona fizetéssel,. könyvelőt, két levelezőt, pénztárost, két három irodai alkalmazottat, uta zókat, a kiknek fizetése felmegy 30— 40.000 koronára, azonkívül üzemi, technikai személyzetet, művezetőt, munkásokat, felügyelő személyzetet. a mire mind évenként legalább 120 ezer koronát ad ki. Absolute nem lehet tehát összehasonlítani a kettőt. A mi viszonyaink közt az egyik millió korona alig tart fenn csak négy intelligens embert, a másik millió korona pedig, azt lehet mondani, a kultúrának focusait terjeszti és ennek folytán arra van hivatva, hogy épen a magyar középosztályt, a magyar intelligentiát emelje ós annak keresetet nyújtson. Ez. azt hiszem, szintén nagyon fontos ok arra, hogy az ipart minden tekintetben fejleszszük. Én tehát, méltóságos főrendek, a mint méltóztatnak látni, melegen pártolom az ipart és- nagyon kész vagyok áldozatokat hozni minden téren, de egy áldozatot nem hozhatok meg, ós ez: a magyarság terjedése ós nemzetiségünk megerősö dése. Ezt az áldozatot nem akarom meghozni. Pedig mai napság, midőn olyan óriási léptekkel halad a közvélemény az önálló vámterület felé, midőn uj pártok az önálló vámterület eszméje köré csoportosulnak, kell, hogy ezzel a kérdéssel szembenézzünk. S akkor fogunk egy bizonyos határt látni s csak akkor leszünk tisztában magunkkal az iránt, hogy tulajdonképen az önálló vámterületnek gyors forceirozása mennyire válik az országnak javára, mennyire nem. Méltóztassék csak meggondolni, hogy ha márólholnapra, 'va.gy a legközelebbi esztendőben önálló vámterület lesz Magyarországon ezért, hogy azt az ipart, a rnetyet ón is akarok pártolni, lehető gyorsan létesítse, vájjon mi lesz az eredmény? Ugy-e azért csinálunk önálló vámterületet, hogy az osztrák ipar ellenében felállíthassuk a vámot? Nagyon természetes, hogy ez által az osztrák iparos nagyobb akadályokkal fogja behozni ide productumait. Megjegyzendő, hogy Ausztriában nagyon sok oly iparos van, a kik tisztán csak a magyar piacz ból és annak kiaknázásából élnek. Mi lesz tehát a természetes következmény? Az, hogy a legrövidebb záros határidő alatt összepakkolja pereputtyát, otthagyja gyárát, átjön a mi határunkon, le fog itt telepedni, fel fogja állítani gyárát, magával hozza azösszes hivatalnokait, magával hozza összes művezetőit, technikusait, előmunkásait, sőt munkásait is. És hova fog valószínűleg letelepedni ? Arra a helyre, a mel t yet legközelebb ér, a mely helytől legközelebb tud megint hazajárni az ő eddigi hazájába; azt a helyet fogja felkeresni, a hol legolcsóbb napszámost talál, a hol esetleg olcsó vizierőket, tüzelő • ket stb. talál. De hol van az a hely ? A német iparosok Soprontól Pozsonyig, a csehek ós a morvák pedig Pozsonytól, mondjuk, Munkácsig fogják a perifériát elfoglalni, vagyis hova fognak letelepedni ? A Felföldre, arra a Felföldre, a mely daczára annak, hogy mindig tót nyelvű volt, mégis évszázadokon keresztül a magyar állameszméhez szított. S miért ? Mert voltak ott bizonyos curiák, a mely curiákban laktak bizonyos emberek, a kik a magyar állameszmének voltak apostolai, a kik ott nemzeti missiót teljesítettek s végvárait képezték a magyarságnak. De ezek a curiák most kezdenek üresedni, ezeket a curiákat más emberek töltik be, ezeket a birtokokat más em-
