Főrendiházi napló, 1901. III. kötet • 1904. május 7–1905. január 3.

Ülésnapok - 1901-41

z XLt. ülése. ^()g Á főrendünk természetszerűleg a feloszlatás lehetőségét vonja el olyankor, midőn ez a feltétel nem teljesíthető. Nézzük tehát, miben áll a feltétel? Az mondatik, hogy ha az országgyűlés ilyen viszonyok között, midőn t i a jövő évi költségvetés letárgyalva nincs, íeloszlattatott volna, ez azon feltételhez köttetik, miszerint az országgyűlés még azon óv folytán és pedig oly időben összehívandó, hogy úgy a befejezett számadások, mint a jövő évi költségvetés ez évnek végéig országgyülésileg tárgyaltathassanak. Hát ha van világos és félre nem érthető magyar beszéd, én azt hiszem, ez AŐlágosan megmondja azt a feltételt, a mihez az országgyűlés feloszlatása ezen esetben köttetett. Es miután az országgyűlés feloszlatásának joga egyfelől az alkotmányos monarcha egyik sarkalatos joga., miután másfelől az országgyűlés feloszlatása ós ezen utón a nemzetre való appellálásnak ténye az igaz alkotmányos életnek egyik cardinális életfeltétele és cardinális működési szerve: abban a meggyőződésben vagj^ok, hogy sem a korona, sem a nemzet jogai szempontjából nem helyes és nem védhető dolog per analógiám belemagyarázni ebbe a törvénybe olyat, a mi abban nincsen és kiterjeszteni azt a megszorító feltételt, a mefy tartalmaztatik olyan dologra is, a mire a szövegnek világos értelme lel nem jogosít. Azt In szem tehát, hogy ha a gramatikai magyarázat terén mozgunk, nem lebet kétség az iránt, hogy itt világosan eleget teszünk a törvény feltételének, hogy ha az országgyűlés feloszlatása után az uj országgyűlés olyan időben hivatik egybe, hogy a jövő évi költségvetés tárgyalására az év végéig még idő maradjon. De ón azt hiszem, hogy ha a törvénymagyarázatnak ő méltósága által helyesen ajánlott más nemeihez folyamodunk, t. i a ratio legist keressük, az eredmény akkor sem lehet egyéb, mert hiszen a ratio legis, a mely ezen törvényt törvénykönyvünkbe beirta, mi volt? Az, hogy a törvényhozásnak alkalma és módja legyen, hogy az országgyűlés részére a lehetősége biztosíttassák annak, hogy idejekorán foglalkozhassak a költségvetéssel, hogy idejekorán határozhasson a költségvetés tárgyában és hogy ennek folytán az országot a költség vetés nélküli állapottól megkímélje. Ez a ratio legis csakis a jövő évi költségvetésre vonatkozólag állhat fenn. A mint egyszer beáll az az állapot, a melyről most bővebben itt e házban beszélni nem kívánok, de a melyre bizonyára senki sem gondolt abban az időben, midőn még az embereket oly nemes idealismus és kötelességérzet hatotta át az alkotmányos intézmények kezelése körül (Élénk helyeslés), midőn tehát beállt az az eset, hogy tényleg költségvetés nélküli állapotba jutott a nemzet, akkor már elesett, labilissá vált ez az egész ratio legis, a mely ezt a törvényt hívta életbe, akkor már egészen más intézkedésekre van szükség (Helyeslés), akkor már a kibontakozás útját kell keresni és nézetem szerint legalább mindaddig, mig a magyar nemzet túlnyomó nagy zöme alkotmányos érzülettel fog birni, a kibontakozásnak gyorsabb, alkotmányosabb ós radicalisabb eszköze nincs ós nem is lehet, mint az appelíálás a nemzetre. (Helyeslés.) Ennek folytán, méltóságos főrendek, a magam részéről is teljesen át lévén hatva azon tudattól, hogy a magyar nemzetnek egyik legerősebb erőforrása a törvény ós alkotmány — csak meghamisítanunk nem szabad az alkotmányos életet — (Helyeslés) teljesen áthatva Deák Ferencz azon nagy szavainak erejétől és igaz voltától, a melyekre ő méltósága hivatkozott és a mebyeket teljes mértékben