Főrendiházi napló, 1901. II. kötet • 1902. október 8–1904. április 25.
Ülésnapok - 1901-19
m A firendiház XIX. ülése. főrendiházi tag úr és mélyen tisztelt barátom figyelemre méltatni, hogy ennek az 1868 : XXX. törvónyczikknek minden tétele olyan, a rnelyet megtartani úgy a magyar államnak érdeke, mint Horvátországnak nagy érdeke és egyikünk se adjon példát arra, hogy a mit kölcsönös egyetértéssel nem módosítunk az egyezményben, abba valamelyikünk a maga törvényhozási cselekményével beleütközzék ; mert ha mi teszszük ezt, az a meggyőződésem, hogy ilyen kicsiny eltéréseket a horvát túlzók is fognak keresni és találni az ő érdekűkben, a miket azután a magunk részéről a legkomolyabban kellene repudeálnunk, mert ez a magyar állam egységének megbontására vezetne. Én nem szeretnék épen a horvát túlzóknak, chauvinistáknak ós a horvát ellenzéknek szarvakat adni. és a kezökbe fegyvert adni, pedig ez nézetem szerint fegyver lenne a kezökben, hogyha a magyar országgyűlés kezdene törvényt hozni, a mely ellenkezik az 1868-iki XXX. törvényczikkel. Csak ezt akartam elmondani. Elnök: Következik most a szavazás, ós pedig a mint volt szerencsém említeni, nem az eredeti szöveg felett, hanem a benyújtott módositványok felett és pedig azon sorban, a melyben az eredeti szövegtől a legtávolabbra esnek. Három módositvány nyújtatott be; ezek közül kétségtelenül legtávolabb eső az, a melyet Bánöy Dezső báró ő oxceilentiája j^ujtott be; azután következnék Prónay Dezső báró módositvány a. Miután azonban Prónay báró ő méltósága kijelentette, hogy csak azon esetben kívánja szavazás alá bocsátani módositváii}m>t, ha az Esterházy János grófé el nem fogadtatnék, a sorrend volna a következő. Első sorban történik a szavazás Bánffy Dezső báró ő exceilentiája módositványára, azután az Esterházy János gróf módositványa felett és végül, ha az sem fogadtatnék el, Prónay Dezső bárónak módositványára. Kénytelen vagyok megjegyezni, méltóságos főrendek, hogy névszerinti szavazás iránti kívánságot kifejező irat adatván be ós ez 12 főrend által lévén aláírva, miután a házszabálj-ok értelmében tiz tag kívánságára névszerinti szavazás mindig elrendelendő, tehát nóvszerint fognak a méltóságos főrendek szavazni, de a benyújtóknak kijelentése szerint csak az Esterházy János grófoméi tósága módositványa felett. E szerint tehát első sorban szavazunk Bánffy Dezső báró ő nagyméltóságának a módositványa felett felállással ós ülvemaradással, azután Esterházy János gróf módositványa felett névszerint és végül, ha az nem fogadtatnék el, megint felállással és ülvemaradással Prónay Dezső báró módositványa felett. Fel fog olvastatni mindenekelőtt Bánffy Dezső báró ő excellentiájának a módositványa. Vigyázó Ferencz gr. jegyző (olvassa a módositványt). Elnök: Kérem azokat a méltóságos főrendeket, a kik ezt a most felolvasott módositványt elfogadják, méltóztassanak azt felállással jelezni. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek többsége a módositványt nem fogadja el. Következik a második módositvány, az Esterházy János grófé. Kérem méltóztassék felolvasni. Vigyázó Ferencz gr. jegyző (olvassa, a módositványt). Elnök: Ezen módositvány felett, a mint volt szerencsém jelenteni, névszerinti szavazás fog megejtetni. A névsort fogja olvasni Dégenfeld Pál gróf, a szavazatokat jegyezni fogják Gáll József és Latinovics János jegyző urak. Felkérem Dégenfeld Pál gróf urat, hogy a névsort világosan ós hangosan szíveskedjék felolvasni, a méltóságos főrendeket