Főrendiházi napló, 1901. II. kötet • 1902. október 8–1904. április 25.
Ülésnapok - 1901-19
52 A forendiháí! át a vonat, a batáron túl, a horvát lesz a főnyelv, a magyar ós német subsidiarius nyelv; mikor visszajön, a magyar nyelv lesz a főnyelv, a horvát és a német a subsidiarius. Nem hiába mondtam én, hogy fenyegetőleg; nemcsak úgy fenyegetőleg, hogy óv a veszedelemtől, hanem büntetőjogi sanctiója is van másodsorban. Ott van a vész-fék. A ki hozzányúl, az kihágást követ el büntetés alá esik. Ez is több nyelven van kiírva, igen helyesen. De a magyar állam és a magyar törvény büntető sanctiója ott mindennap tudomására jut a közönségnek magyar nyelven. így kivánja a dolog természete, és nem ütközik meg rajta senki, nem lát benne senki sem közjogi, sem egyéb sérelmet. Mindezeknél fogva, nagyméltóságú főrendek, habár sajnos, hogy egyáltalán ez a kérdés vita tárgyát képezi és sajnálom, hogy egyáltalán az útlevélügy rendezéséről a törvénybe bele került oly szakasz, melynél fogva ily vitára kellett sornak kerülnie, még sem volt, azt hiszem, fölösleges elmondanom azokat, a miket szavazatom indokolására jeleznem kellett. Ismétlem, hogy első sorban elfő gadom Esterházy János grófnak módositványát, a melynek, azt hiszem, czólja azonos az enyémmel, de abban áz esetben, ha ez nem fogadtatnék el. saját módosításomat ajánlom a méltóságos főrendeknek elfogadásra (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki a 9. §-hoz szólani? Dégenfeld-Sehomburg Pál gr. jegyző: Bánfiy Dezső báró! Bánffy Dezső b.: Nagjmiéltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Az állami közösségnek, a magyar államnak kifelé való egységének érvénye sülésére való tekintettel nem tudom megváltoztatni nézetemet, a melynek tegnap is kifejezést adtam, a melynek értelmében a 9. §. alapján XIX. ülése, kiállítandó útlevelek, mint a magyar állam okiratai, másképen mint magyar nyelven — a nemzetközi vonatkozásokra tekintettel franczia nyelven — ki nem állitandók. Maradok ezen nézetem mellett. Erre vonatkozólag a 9. §-t illetőleg bátor leszek módositványt is benyújtani, abban az esetben azonban, ha azon módosításra nézve, a mely álláspontomhoz hiven csak kizárólag a magyar és a franczia nyelv alkalmazását kivánja érvényre juttatni, ha ezen nézetre nézve eredményt el nem érnék, természetesen mint közeledést álláspontomhoz, mint álláspontomnak legalább részben A 7 aló kielégítését elfogadom esetleg az Esterházy János gróf, esetleg a Prónay Dezső báró által beadott javaslatokat is. Azok az érvelések, a melyek itt most elhangzottak és a melyek a kérdésre vonatkozólag jogi szempontból mondattak, gondolom, kétség kivül igazolják azt, hogy álláspontunk akkor, a mikor kifelé a magyar államot egységesen akarjuk képviselve látni és csakis egységesen, jogosult, helyes jogi alapon nyugvó igazság. Talán mellőzhetném is, mert hiszen nem is kifogásoltatott, de minthogy Prónay Dezső báró már elmondta, fölemlítem, hogy az útlevelek a király ő Felsége nevében állíttatnak ki. Ennek igazolására, igenis, bátor vagyok bemutatni egy útlevelet, a mely tényleg igazolja, hogy I Ferencz József, stb. stb Magyarország apostoli királya, ő Felsége nevében van kiállítva az útlevél De minthogy ezt az érvet nem kifogásolták, talán mellőzhetem is De. méltóságos főrendek, nem is az állami tekintetekre, nem is az állami közösségre való hivatkozással akarok még néhány szót e kérdéshez szólani, de akarok szólni azokra a vonatkozásokra, a melyeket nem akart érinteni ez alkalommal Prónay Dezső báró ; értem az érzelmi
