Főrendiházi napló, 1901. II. kötet • 1902. október 8–1904. április 25.

Ülésnapok - 1901-27

120 A főrendiház XXVTÍ. ülése. hogy ily törvényjavaslat, a mely hó­napokon át hever a törvényhozás házában, azon idő alatt a naásik ház­ban is tárgyalható legyen Nem akarja ez a kezdeményezési jog igénybevételét jelenteni a főrendi­ház részéről. Jól tudom, hogy e kez­deményezési jog, a mely expressis verbis sehol sem megállapítva, sem kizárva nincs, függőben maradt kór­dós ; de ez, a mit czélszerünek tar­tok, nem prejudikál a kezdeménye­zési jog kórdósének, hanem tisztán csak azt jelenti, hogy oly esetben, a midőn, ismétlem, hónapokon át, tehát oly hosszú időn át, a mely az állami gépezet működésének meg­akadását jelenti, van egy törvény­javaslat az egyik háznál, az ország­gyűlésnek másik háza ne legyen e miatt tétlenségre ítélve, hanem az illető törvényjavaslatról szintén vé­leményt mondhasson. Meg vagyok győződve, hogy ez egyrészt a fő­rendiház méltóságának sokkal inkább felel meg, mint az a hosszú időn át való várakozás és hogy másrészt a kormánynak, a mely a törvényjavas­latot beterjeszti, állása erősbitésóre és a közvéleménynek is bizonyos esetekben elég fontos tájékoztatására szolgálni. Ez irányban csak ezen meggyő­ződésemnek kívántam kifejezést adni, a nélkül, hogy erre nézve akár indít­ványt előterjeszteni, akár határozatot provocálni óhajtanék. Elnök: Házszabályaink értelmé­ben sürgősségi indítvány esetében csak egy tag szólalhat fel mellette, egy pedig ellene. További vitatko­zásnak helye nincs. Miután Keglevich István gróf maga a sürgősségi indítványt elfo­gadta, kérdést teszek, van-e valaki, a ki a sürgősségi indítvány ellen kivan szólani? Ha nincs, akkor a házszabályok értelmében következik a szavazás ; és mivel a házszabályok szerint constatálni kell, hogy a jelen­levőknek kétharmada elfogadja-e a sürgősségi indítványt, felkérem a méltóságos főrendeket, hogj a kik elfogadják, méltóztassanak ezt fel­állással jelezni. (Megtörténili.) A méltóságos főrendek egyhan­gúlag elfogadják. E szerint tehát a közjogi és törvénykezési bizottság­nak előbb jelzett jelentése a mai napirendre felvétetik és a mai ülés végén fog tárgyalás alá kerülni. (Helyeslés.) Átórkeztek továbbá ós a közjogi ós törvénykezési bizottság által le­tárgyaltattak — a jelentések is előter­jesztetvén — a következő tárgyak: a közös hadseregbeli és haditengeré­szeti, valamint honvédségi ujoncz­jutalék mennyiségének az 1903. óv végéig való fentartásáról szóló tör­vényjavaslat ; a Pozsony vármegye területén levő Nagy-Bodak község­határához tartozó úgynevezett Pálffy­erdőterületnek ezen vármegyéből Mosón vármegye területébe való át­kebelezése és Püski község határához való átcsatolása tárgyában a m kir. belügymiszter által az országgyűlés elé terjesztett jelentésre hozott 2347. szánni képviselőházi határozat; a Torontál vármegyében fekvő Aurel­háza község határához tartozó úgy­nevezett Szilasi pusztából 692 hold 176 nógjrszögöl kiterjedésű, terület­résznek nevezett vármegye területé­ből Temes vármegye területébe leendő átkebelezése és ezen vármegyében fekvő Németszentmihály község hatá­rához leendő átcsatolásának elrende' lése tárgyában az országgyűlés elé terjesztett belügyminiszteri jelentésre hozott 2348. számú képviselőházi határozat; a Zubrzyk ausztriai (gács­országi) község és a Mniszek magyar­országi (szepesvármegyei) községhez tartozó Medzibrodzse-telep közti ha­tárvita tárgyában a magyar, kir. belügyminiszter által a törvényhozás elé terjesztett jelentésére hozott 2345. számúképviselőházihatározat ósakon­zuli bíróságoknál polgári peres ügyek­benkövetendő eljárás szabályozása tár-

Next

/
Thumbnails
Contents