Főrendiházi napló, 1896. V. kötet • 1900. április 30–1901. szeptember 3.

Ülésnapok - 1896-80

164 LXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. hogy esetleg -- concedálni kivan. Ma csak ezen óhajnak kivántam kifejezést adni, különben a törvényjavaslafot, a mint mondám, elfogadom. Latinovits János jegyző: Zichy Nándor gróf! Zichy Nándor gr: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Én a kérdéshez ?zólani nem kivántam. Az előadottak után nagyban és egészben ahhoz csatlakozom, a mit Keglevich István gróf főrendiházi tag úr elmondani szíves volt. A képviselőház a maga körében kívánatosnak látja, — és csakugyan a helyzet olyan, hogy igen sok érv szól amellett — hogy a képviselőház körében bizonyos kérdések ezen a téren elintéztessenek. De igenis kifejezést akarok adni annak, hogy el nem fogadhatom azt a feltevést, mintha a főrendiháznak méltósága és erkölcsi súlya megkivánná, hogy az összeférhetetlenségre vonatkozólag a főrendiházat illetőleg is törvény hozassák, mert én nem hiszem, hogy ezen tekintély és erkölcsi súly megfogyatkozott volna és nem hiszem, hogy az egy ilyen törvény által neveltetnék. De én nem emelek szót az ellen, hogy a törvényhozás elé a ministerium által ilyen törvényjavaslat hozassák, mert hiszen nem tudhatjuk, hogy mit tartalmaz az a törvény és bizony lehetnek olyan kérdések, a melyek talán a törvény által üdvösen eíigazitandók. Ezt csak akkor lehet megítélni, a midőn majd e részben a törvényjavaslat lesz előttünk. De már arra a kérdésre, mely az initiativát és a főrendiházban való tárgyalást illeti, tüzelésen kívánnék reflectálni. Az initiativa kérdése nyilt kérdés és ha a főrendiház nem él vele, az az ö dolga. Élhet vele; a törvény nem tiltja, de az initiativa szerintem megkülönböztetendő a ministerium által előterjesztendő törvények tárgyalási rendjétől és módjától és szerintem a törvény értelmében a ministerium törvényjavaslatait mindenkor a képviselőháznak előterjeszteni és onnan a felsőház elé terjeszteni hivatott. (Mozgás jobbfelöl.) Nem tudnám a törvényczikket megjelölni, de nagyon világosan emlékszem, mint a ki ezen ház ujabbi szervezésében egy kicsit részt vettem, hogy ez igy contempláltatot és így van. A méltóságos főrendiház ha akarja, a ministerium által benyújtott ilyen törvényjavaslatot tárgyalni fogja annak rendje szerint; azonban a ministeriumtól azt követelni, hogy a főrendiház tárgyaljon előbb egy törvényjavaslatot és úgy vigye azt a ministerium a képviselőházba, szerintem nem lehet. Admissibilis dolog ugyan, hiszen Angliában is igy történik, de nálunk ma igy nem történhetik. Hanem egy dologra mégis bátor vagyok figyelmüket felhívni. Ugyanis nem praecedens nélküli dolog az, hogy a törvény elrendeli, hogy ebben meg ebben törvényt kell hozni, vagy hogy a ministeriumnak ebben, vagy abban törvényjavaslatokat kell előterjeszteni; de az, hogy egy kötött időben tartozzék azt előterjeszteni, szerintem nóvum. Egy bizonyos nemesis is uralkodik az ilyenféle törvényhozás felett. Mert az ily törvényeknek többnyire az az eredményük, hogy sohasem lesz belőlök törvény. A ki tehát nem kivánja a főrendiház reformját az összeférhetlenség kérdésében, arra nézve vigasztaló lehet az, hogy a kormány 1902-ben köteles erre vonatkozólag törvényjavaslatot előterjeszteni, mert tudván azt, hogy az ilyen törvényekből soha nem lesz semmi, megnyugodhatik abban, hogy ebből a főrendiházi összeférhetetlenségi törvényből sem lesz semmi. Az mindenesetre áll, hogy a ministeriumot ily törvényjavaslat előterjesztésére utasítani nagyon bajos és meg nem felelő. A képviselőház azt a ministeriumot, a mely előtte áll, reászorithatja arra, hogy valamely törvényjavaslatot előterjeszszen, ha pedig ezt a ministerium nem teszi, akkor megvonja tőle szavazását és megbuktatja ; hogy azonban törvény utján adjunk ilyen utasításokat, az szerintem sajátszerűnek tünteti fel a magyar parlamenti eljárást. Mondom tehát, hogy nem praecedens nélküli a dolog és én ebbe kapaszkodni nem akarok, egyszerűen csak azt akarom ezzel mondani, hogy micsoda súlyt tulajdonitok én az ilyen törvényhozási intézkedésnek. Szokott nyíltságommal Eszterházy János gr. méltóságos tagtársunk inditványáről is elmondom meggyőződésemet. A törvény a politikai jogok gyakorlatát megvonhatja mindenkitől és megvonhatja a főrendektől is. A grófi és bárói jogokat el lehet veszteni. De hogy oda fessünk egy nemzetiségi rémképet és aztán azt az ese-