Főrendiházi napló, 1896. V. kötet • 1900. április 30–1901. szeptember 3.

Ülésnapok - 1896-80

162 LXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. teendő módosításaimat átalánosságban jelezni, a mint következik: Megtoldandónak vélem a törvényjavaslatot, a mennyiben a közjogi és érdekeltségi összeférhetetlenségen kivül még egy harmadikat: a politikai vagy erkölcsi összeférhetetlenséget kívánnám statu áltatni. Senki sem vitathatja el azt, hogy olyan párt, mely az állam nemzeti jellegét, egységét és alkotmányát tagadja — parlamentünkben helyet nem találhat. Erről nem is szándékozom beszélni, mert a törvény ellenére és az alkotmány sérelme nélkül nemzetiségi alapon, az ország más ajkú polgárainak kizárásával politikai pártnak ugy sem szabad alakulnia. Máskép áll a dolog az egyénekre nézve és ezekre kívánom megállapítani a poliükai vagy erkölcsi összeférhetetlenséget, a mennyiben mai törvényeink alapján minden akadály nélkül lehetnek képviselők köztudomású nemzetiségi izgatók, politikailag rovott multu, megbüntetett egyének, ha csak a meglevő, legitim pártok programmjához csatlakoznak. A törvények kötelező erejének tagadása, nemzetiségi izgatás, vagy büntetett egyének kidicsérése miatt elitélt ezen egyéneken kivül vannak olyan egyének, kik csak bizonyos kihágásokért — mint például a zászlósértés — lévén büntetve, politikai jogaikat el nem vesztik, bár kihágásaik az ethika magasabb szempontjából őket a törvényhozói állásra disqualificálják. Van végre egy harmadik kategória, melyre büntető törvényünkben átalában nincs paragraphus. Ezen kategóriába tartoznak azok, kik a külföldön országunkat, intézményeinket, alkotmányunkat rágalmazzák — ellenünk intézett tüntetésekben részt vesznek, továbbá, kik külföldi kormányoknál vagy államellenes társaságoknál politikai czélokra subventiókat keresnek — vagy kapnak és elfogadnak. Ezen egyének — legyenek kisebb vagy nagyobb politikai fajsulyok folytán többé-kevésbbé ártalmasak hazánkra nézve — szerintem politikailag vagy erkölcsileg mindenesetre összeférhetetlenek. Jelenlétük a parlament méltóságát csorbítani alkalmas; de ettől eltekintve, kínos pertractatiókra adhat alkalmat, melyek csak zavarólag hathatnak a politikai és hatalmi kibontakozás azon nagy munkájában, melyet —• megtisztult viszonyok közt — a nagyméltóságú ministerelnök úr aegise alatt hazánk javára folytathatni joggal remélhetünk. Második módosításom, melyet ezennel van szerencsém jelezni, a törvényjavaslat 29. §-ára vonatkozik és a főrendek méltóságát és jogát szándékozik megóvni a nélkül, hogy a törvényjavaslat intentioin bármit is változtasson és abban állna, hogy a főrendiházra vonatkozó összeférhetlenségi törvényjavaslat 1902. év vége előtt legelőbb is a főrendek elé legyen terjesztve. Ezen kivánság a törvénynyel nem ellenkezvén, a törvényhozás két háza közt feltétlen szükséges méltányosság, reciprocitás és különösen bizalom következtében szerintem mindenkép jogosult. Ezek után az előttünk fekvő törvényjavaslatot — mely fenkölt erkölcsi felfogásból serkedt országos kivánság kifolyása — átalánosságban elfogadom, végleges elfogadását azonban módosításaim sorsától, illetőleg a nyerendő felvilágosításoktól teszem függővé. Rudnyánszky József b. jegyző: Keglevich István gróf! Keglevich István gr.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Részemről a szőnyegen levő törvényjavaslatot úgy átalánosságban, mint részleteiben elfogadom, beleértve tehát azon szakaszt is, a mely az összeférhetlenségnek a főrendiházra való alkalmazását és külön törvény által való szabályozását mondja ki, hozzátévén, hogy az iilető törvényjavaslatot a kormány az 1902. év lefolyta előtt beadni köteles. De a midőn ezen törvényjavaslatot elfogadom, nem kívánom, hogy az odamagyaráztassék, hogy én azt úgy átalánosságban, mint részleteiben szükségesnek és czélszerűnek tartom és épen azért lehető rövid felszólalásomnak czélja csak azt jelezni, hogy a mint azt átalánosságban szükségesnek és sürgősnek nem tartottam, mert hiszen volt egy, e czélra 25 évvel ezelőtt alkotott törvény, a mely azonban alkalmazva, kipróbálva alig lett, és a melynek állítólag a mostani törvény a javított kiadása, úgy másrészt czélszerűbbnek tartottam volna