Főrendiházi napló, 1896. V. kötet • 1900. április 30–1901. szeptember 3.
Ülésnapok - 1896-80
160 LXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. A méltóságos főrendek a törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadták. Következik a részletes tárgyalás. Almássy Imre gr. jegyző (olvassa az 1—12. §-at; melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a 13. §.) Zichy Nándor gróf! Zichy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Alkalmat veszek magamnak ennél a szakasznál egy kissé visszaemlékezni azokra, a miket a nagyméltóságú ministeremök úr elmondott. Ez az egész intézkedés közel jár ahhoz, hogy egy nagy alkotmányos elvet tángáljon, ugyanis a bírói és a közigazgatási működésnek lehető elválasztását, a régi időkben a közigazgatás és bíráskodás sok részben egy kézben volt és az ujabb időben annak lehető legszélesebb, legtágabb körbeni elválasztása úgy a helyes közigazgatás, mint a bíráskodás, valamint az egyéni szabadság és függetlenség érdekében egy elvvé csúcsosodott ki. Azonban a gyakorlati életben az elvek mindenesetre figyelemreméltók és irányadók ugyan, de azokat végletekig és mindenütt alkalmazni bajosan lehet és néha a túlzás nagyobb kárt okoz mintsem vélnők. De mindenesetre ezen ideiglenes törvény körében a jelen pillanatban az administrativ hatóságoknak a politikai szabadságra is reá nehezedő túlkapásait, a közigazgatási közegeknek e részbeni hatalmát is öregbíteni én nem tartom kívánatosnak; valamint nem tartom az időpontot sem alkalmasnak arra, hogy épen most tálaljuk fel azt a nemzetnek, midőn nem rég szabadult fel az e részbeni visszaéléseknek a lehetőség korlátait meghaladó túlkapásaitól és épen mikor egy politikai nagy tény előtt állunk: a képviselőválasztások előtt. Én az egész törvényjavaslatot szívesen tekintem olyannak, mint a mely a megyei közigazgatás terén némi hibákat provisorie akar orvosolni; de mégis azt hiszem, hogy ezen egy kissé túlmegy, különösen pedig túlmegy a megyei pénzkezelésbe a megye financiája, domesticája körébe való beavatkozással. Mert a megyék átalában autonóm testületek és autonóm testületeket krajczárok, ezresek, forintok, pénz nélkül a mai világban gondolni nem lehet és nem lehetett soha. Ha tehát e részben a szabadságát korlátoljuk, akkor kötött kézzel fognak ezek az autonóm testületek, akárhogy nevezzük azt az életben, — működni. E szakasz miatt is, ha nem méltóztatnak rajta változtatásokat tenni, a törvényjavaslatot nem fogom elfogadni. Széll Kálmán ministerelnök: Méltóságos főrendek! Úgy látszik, nekem netn sikerült előbbi — gondolom, egészen tárgyilagos és a javaslat főelveit egészen világosan feltüntető — beszédemben ő nagyméltóságának aggályait eloszlatnom, mert hiszen ő nagyméltósága ime, a részleteknél megmotiválja, miért nem fogadja el a javaslatot, mindazok daczára, a miket előadtam. Azt mondja, hogy a 13. és a következő §-okban lefektetett elvek, a melyek a rendőri bíráskodásról szőlanak, politikailag, és most épen a választások előtt, nem látszanak opportunusoknak, mert az igazságszolgáltatást a közigazgatással némileg összevegyitik, és azért nem indokoltak. A pénzkezelési reform sem tetszik ő nagyméltóságának, mert a mint mondja, a vármegyéknek domesticáját érinti. Nem vagyok abban a szerencsés helyzetben, hogy ő nagyméltóságának érvelését helyesnek ismerjem el. Az az érvelés, bocsánatot kérek, e szakaszokra nem talál. A 13. §. és az utána következő 14. és 15. §-ok, a melyek a rendőri bíráskodásról szólanak, absolute semmiféle elvi változtatást nem tartalmaznak, hanem egyszerűen uniformissá, egyöntetűvé teszik az eljáró forumokat, a melyeket a törvény eddig is megállapít elszórtan, különböző közigazgatási törvényeinkben. Mert hiszen az iparügyekben, kihágási ügyekben s egyéb dolgokban elszórtan törvényeink tartalmazzák már ezeket a fórumokat, de nem uniformisán, nem egyöntetűen, úgy hogy a tájékozottság a közönségnél hiányzik és helytelenül vannak a forumok itt-ott egymásba kapcsolva. (Úgy van!) Ezekéi a helytelenségeket, disparitásokat, rendszertelenségeket akarja a törvényjavaslat megszüntetni. Ez a törvényjavaslat nem ad a kormánynak több hatalmat, mint a mennyivel eddig birt, és ha ő nagyméltósága ebből a javaslat-