Főrendiházi napló, 1896. V. kötet • 1900. április 30–1901. szeptember 3.

Ülésnapok - 1896-76

112 LXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. félben levő uj társadalom megfelelő szervezetre találjon. Kétségtelem hogy a közgazdasági kér­dések állanak előtérben. Nagyban és egészben osztozom mindazokban, a melyeket ^elenski Róbert gróf mint agrártörekvéseket jelzett; helyesen utalt arra, hogy az úgynevezett agrár­programnak egyik jelentőségteljes jellemvonása az is, hogy az nem egy termelési ágnak más termelési ágak rovására való kifejlesztésére irá­nyul, hanem a nemzeti termelést a maga egé­szében öleli fel, a nemzeti termelés helyes egyen­súlyára törekszik és átalában a nemzeti termelés védelme ennek a programnak a fő jellemvonása. Csal hogy engedje meg nekem Zelenski Róbert gróf ő méltósága: nem vonta le ebből a helyes tételből a megfelelő következtetést, vagy legalább nem utalt rá beszédében. Csatla­kozom teljes mértékben ahhoz, hogy a nemzeti termelés védelme legyen közgazdasági politikánk alapelve. Ámde sikeres ez a védelem csak ön­álló vámterület és önálló vámpolitika melleU lehetséges. Avagy nemzeti termelés-e az, ha egyrészről védjük ugyan, vagy sikerülne véde­nünk a magyar nyersterményeket a megfelelő vámmal, de a dolog természeténél fogva mégis az iparra is bizonyos mértékig kiterjedő véde­lemnél fo^va Csehország, Ausztria, Tirol nagy­iparának is adnánk védelmet? Nem hiszem, hogy valaki itt e házban a jó szomszédi viszony fen­tartására irányuló minden törekvés mellett is az osztrák-magyar nagyipar védelmét a nemzeti ipar védelmének (ledarálhatná. Tudom, méltóságos főrendek, hogy az ön­álló vámterület kérdése ma nincs napirenden és ezért ezzel tovább nem is foglalkozom ; csak arra utalok ismét és minden kínálkozó alkalom­mal fogok erre utalni, hogy helyes, önálló köz­gazdasági politikát önálló vámterület nélkül követni nem lehet. Ez szerintem a természeti törvény és a mathematikai igazság jelentőségé­vel bir. Csak annyit jelzek még e tekintetben, hogy a helyes megoldás szerintem az volna, ha oda törekednénk, hogy önálló magyar vám­terület legyen, önálló autonóm tarifával, még pedig minimális és maximális tarifával, a melyen belül elsősorban Ausztriával igyekeznénk keres­kedelmi szerződésre lépni. Tehát korántsem vámháború Ausztriával, hanem autonóm, mini­malis és maximális tarifa keretén belől minden­képen oda kell törekedni, hogy Ausztriával vám­szövetséget kössünk. De nemcsak a helyes közgazdasági politika az egyedüli út, a melylyel a magyar társada­lom szervezésének keretét meg kell teremteni, hanem a törvényhozásnak igen tág mezeje az, a mely előttünk áll és a melyre most lépünk reá. Az előkészületek legalább, hála Istennek, megtörténtek. A magánjogi törvényhozás az, a melynek keretén belől le kell fektetni a társa­dalom megfelelő szervezésének alapfeltételeit. Itt is nem kisebb fontosságú kérdések lesznek szabályozandók, a melyeknek hatása a köz­gazdaságra is, a földmívelésre is kiterjed és melyek ezt a czélt közvetlenül felölelik. Ilyen az örökjog szabályozása, a birtokminimum kér­dése, a földbirtok oszthatóságának egy bizonyos mértéken túl korlátozása és végre az idegenek számára a magyar földbirtok megszerzésének kizárása vagy bizonyos feltételekhez való kötése : ezek a mellőzhetetlen föltételek, a melyek helyes alapját képezik a társadalmi szervezésnek. Eze­ket is íermészetesen ma csak egész átalános­ságban jelzem. Ezek után engedjék meg, méltóságos fő­rendek, hogy még az átalános vita keretében felmerült egy kérdésre tegyek rövid megjegyzést. (Halljuk! Halljuk !) A mióta tagja vagyok a főrendiháznak, tehát 30 év óta, ismétlődik minden költségvetés tárgyalásánál egy bizonyos tiszteletteljes észre­vétel, sőt — úgy hiszem, méltán nevezhető annak — tiltakozás a budapesti magyar királyi tudományegyetem állami jellegével szemben. Utalás történik arra, hogy az egyetemet annak idején, a mint köztudomású, Pázmány Péter esztergomi bibornok-érsek alapította és ezt az alapítványt azután Lósy gyarapította. E czímen az egyetemnek katholikus jelleget vindicálnak. A történelmi előzmények helyesek. Csak­hogy az a főiskola, a melyet Pázmány Péter alapított s a melynek alapját Lósy gyarapította, nagyon különbözik a mai tudományegyetemtől. Meglehet, hogy ennek az egész kérdésnek az évenként való felvetésére nem nagy súlyt fek­tettek sem az egyik, sem a másik részről, ámde hogy ez a kérdés 30 esztendeig napirenden

Next

/
Thumbnails
Contents