Főrendiházi napló, 1896. V. kötet • 1900. április 30–1901. szeptember 3.
Ülésnapok - 1896-74
( }A LXXIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. mert abban a magyar hadseregről igenis van szó, van sző mint a közös hadsereg részéről. Tehát azt kérdem először is, közös-e igazán az az úgynevezett közős hadsereg és másodszor van-e azon belül valami, a mi a magyar csapatoknak a maguk összefoglalásában a »magyar hadsereg« elnevezésre való jogot adnál Nincsen! A hadsereg régi traditióihoz képest ma is specificusan osztrák. A közös hadseregen belül a magyar csapatok a magok összeségében mint egész, mint magyar hadsereg, — a mi az 1867: XIII. törvényczikkből ha nem is annak mai magyarázói szerint következik, de abban legalább is nincsen kizárva, sőt én szerintem következik is, — ez nincsen meg. Tehát ma a közös hadsereg intézménye fönnáll, mint a múlt. osztrák traditióinak folyománya. Ezt föntartaoi akkor, a mikor a régi Ausztria ingadozik, alkotmányossága bomlik, legaláb') is merész politika, vagy iúlságos opportunismus. A tárgyalt törvényjavaslat 1. §-ára nézve pedig különösen következő észrevételem van. Az 1. §. megállapítja a közös hadsereg ujonczjutalékát 43.000-rel, a honvédség jutalékát 12.500-zal. Hát méltóságos főrendek, midőn 1889-ben a véderőről szóló törvény tárgyaltatott, a vita tárgya volt az is, hogy a honvédségnek a jutalékát kell-e egyátalán megszabni, számhoz kötni. Mert ennek a természetes következménye — a mint az is lett, — hogy a honvédség száma ma csekélyebb, mint volt 1889. előtt. Ezt Fehér váry báró honvédelmi minister úr is elismerte velem szemben a bizottságban. Kétszázezernél több volt 1889. előtt; most pedig nem üti meg — nem mondom ez idén, de tavaly nem ütötte meg — a 200.000-et A számítás igen egyszerű. 12.500 fő lévén a honvédség jutaléka, a szolgálati idő pedig 12 év, 144.000 az a szám? a melyet kapunk. Ebből le kell vonni a természetes fogyatékot, az elhalálozásokat; viszont hozzá kell adni azt a számot, a mely a közös hadseregben töltölt 10 év után átlépés által szaporítja a honvédség létszámát. Ez a szám körülbelül 180.000 körül mozog, holott az előtt, mikor a honvédség ujonczjutaléka nem volt Bzám szerint megállapítva, a honvédség létszáma időnként olyau nagy volt, hogy nagyobb volt. mint a milyenre a meglevő keretek alkalmasak voltak. Ezért mondották czélszerübbnek katonai szempontból, hogy a honvédség létszáma is megállapittassék. Ez meg is történt. Kétségkívül abban van is valami. De a népesség szaporodik és ennélfogva az ujonczjutaléknak a száma is felemelhető. Nincsen is kizárva, hogy netalán, ha a védrendszer egészének a tárgyalása kerül majd szőnyegre, ott az ujonczjutalék felemeléséről lesz szó. Ismételve ajánlom a nagyméltóságú kormánynak a figyelmébe, hogy a népesség ezen természetes szaporodását a honvédség javára foglalja le. Ne tessék felemelni a közős hadsereg ujonczjutalékának a létszámát, hanem tessék a honvédség ujonczjutalékát felemelni s még azt a plust is, a mely a számszerint megállapított két ujonczjutalékon felül mutatkozik, a honvédség javára lefoglalni. Ez az, a mit az első szakasz tárgyalásánál a t. kormány figyelmébe ajánlani szükségesnek tartottam. Elnök: Méltóságos főrendek! A tárgyalás alatti törvényjavaslat 1. §-ához módositvány nem adatván be, egyszerűen felteszem a kérdést, méltóztatnak-e azt elfogadni: igen vagy nem? Méltóztassanak azon méltóságos főrendek, kik a szakaszt változatlanul elfogadják, azt felállással jelezni. (Megtörténik.) Ezen szakasz tehát változatlanul elfogadtatok. Latinovits János jegyző (olvassa a törvényjavaslat 2., 3. §-aü, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Miután a törvényjavaslat eképen átalánosságban és részleteiben letárgyaltatott, következik a végleges szavazás. Felkérem azon méltóságos főrendeket, kik a törvényjavaslatot véglegesen elfogadják, méltóztassanak azt felállással jelezni. (Megtörténik.) A méltóságos főrendek a törvényjavaslatot elfogadván, ez a képviselőházzal szokott módon közöltetni fog. Következik a közjogi bizottság jelentése az 1901. évben kiállítandó ujonezok megajánlásáról szóló törvényjavaslat tárgyában. Latinovits János jegyző (olvassa a közjogi bizottság jelentését).
