Főrendiházi napló, 1896. IV. kötet • 1899. május 17–1900. április 26.

Ülésnapok - 1896-58

64 LVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. ság volt kiküldve annak megállapítására, hogy a centralis activakból mi és mennyi illeti Magyarországot, és mennyi Ausztriát, hogy e szerint a vagyonelemeknek, követeléseknek stb. jog szerinti felosztása a két állam közt megtörténhessék. Ez a bizottság nagyon hosszasan működött. Az activáknak egy részére a felosztást meg is csinálta. Voltak azonban bizonyos dolgok, a melyekre nézve a két kormány között megállapodás nem jöhetett létre, úgy hogy bizonyos vagyoni összeg részint értékpapírokban, részint követelésekben nem volt felosztható, mert megállapodás a két kormány között nem létesült. így keletkezett egy bizonyos vagyon, a mely felosztatlan minőségben képezte mind á két országnak közös tulajdonát. Ez képezte az úgynevezett közös activákat, A közös activák azután idők folytán legnagyobbrészt közösügyi czélokra vétettek igénybe, mint a boszniai occupatio alkalmával, meg a külügyministerium ügykörébe tartozó paloták építésére, azután a boszniai vasutak építésére, úgy hogy meglehetősen redueálódott azoknak az állaga. Az utolsó időben körülbelül 34 millió forintot tett ki a közös pctivák állaga, értve ez alatt azt az öszszeget, a mely realizálható, mert vannak ezeknek a közös activáknak oly részei is, a melyek csak papiroson szerepelnek, több százados követelések internationalis viszonyokból, a melyek egyátalában nem realizálhatók és amelyek semrni értékkel nem birnak. Tehát a realizálható vagyon körülbelül 34 millióra tehető. Miután azonban most már ezen utolsó actió következtében 15 millió igénybe véletett és miután a másik 14 — 15 millió a boszniai vasutakba van befektetve: a közös activák állaga tulajdonképpen most már nagyon csökkent és mondhatni, nem áll egyébből, mint azokból a követelésekből, a melyek a boszniai vasutakkal szemben fennállanak, és a mely követelések a különböző törvényekben megállapított módon évről-évre visszatórittetnek a közös activák javára. A közös activák felett való rendelkezési jog kérdése a legújabb időkig szabályozva nem volt, Pár évvel ezelőtt azonban, már nem emlékszem positive a törvényczikk számára, de az egyik legutóbbi boszniai vasúti építkezés alkalmával szükségesnek tartottam javaslatba hozni azt, hogy a törvényben kimondassék, hogy a közös activák felett jövőre kizárólag a törvényhozás tudtával és engedélyével lehessen rendelkezni. Ezen időponttól kezdve természetesen valahányszor a közös activákat érdeklő kérdés fordul elő, mindig a törvényhozás elé kerül és az csak törvényhozási úton intézhető el. Ennek következményét képezi az is, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatban a kormány kéri a hozzájárulást nemcsak ahhoz, hogy a megejtett kifizetések utólag jóváhagyassanak, hanem egyszersmind ahhoz is, hogy ezen kifizetések egy része a közös activák terhére történjék. Ezek azok, a miket kötelességemnek tartottam felvilágosításul elmondani és kérem részemről a törvényjavaslat elfogadását. (Helyeslés.) Zichy Nándor gr.: Nagy köszönettel vettem a pénzügyminister úr szives felvilágosításait, de engedje meg, hogy még egy kérdést intézzek hozzá. Ezen közös activákból a múltban jelentékeny összegek vétettek igénybe, és most is nagyon jelentékeny azaz összeg,a melylyel terheltetnek. Legyen kegyes tehát a pénzügyminister úr nekem, illetőleg a méltóságos főrendeknek felvilágosítást adni arról, hogy minő arány tartatott e részben a monarchia két része közt a felosztásban? A kiadások ideje szerinti quóta-arány-e, vagy pedig a megszavazási idő szerinti quótaarány, vagy át aktban, minő elv tartatott a múltban és a jelenben e tekintetben szem előtt. Lukács László pénzügyminister: Nagy méltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! A felvetett kérdésre bátor vagyok azt a felvilágosítást nyújtani, hogy mindig az érvényben levő quóta-arány szerint történt a felhasználás, a mi azonban gyakorlati eredménynyel alig bir, mert a vagyon közös lévén, midőn annak egy bizonyos része felhasználtatott, csak az elszámolásnál jutott kifejezésre az, hogy a közös activákból Magyarország terhére ennyi, Ausztria javára pedig ennyi lett fordítva. Törvényes intézkedés e tekintetben nem volt, ez mindig csak a két kormány közös megállapodása szerint történt, de sohasem történt eltérés attól az elvtől, hogy miután a közös activák csakis közös czélokra használhatók fel, természetesen ezeknek felhasználásánál a közösügyek költségeihez való hozzájárulásnak aránykulcsa, vagyis a minden•