Főrendiházi napló, 1896. III. kötet • 1898. szeptember 5–1899. május 16.

Ülésnapok - 1896-46

68 XLVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. nak, hogy ezt a nyilatkozatot szintén kegyesen tudomásul venni méltóztassék. Szabó" Jenő ő méltósága egy határozott kérdést intézett hozzám, a mennyiben azt kér­dezi, hogy a katholikus congrua-bizottság mű­ködésének befejezése előtt a katholikus congrua rendezését önállóan kezembe veszem-e? Azaz talán azt akarta kérdezni, hogy önállóan kezébe veszi-e az állam? Erre a kérdésre nézve, mél­tóságos főrendek, vau szerencsém azt válaszolni, hogy én ezt a kérdést, úgy, a hogy fel van téve, időelöttinek tartom, mert a congrua-bizottság teljes ügybuzgalommal működik és lia úgy van meggyőződve, hogy esetleg azok a kérdések, a melyek az 1888-iki resolutiók értelmében tény­leg össze vannak kapcsolva a lelkészi javadalom rendezésének kérdésével, nagyon messze időkre elhalasztanák a congrua ügyének rendezését, az a congrua-bizottság, melynek minden egyes tagja szivén hordja a katholikus congrua ren­dezését, mint a hogy én is szükségesnek tartom a katholikus congrua rendezését, és szükséges­nek tartom annál is inkább, mert az a katho­likus congruaügy máris törvényhozásilag ren­dezve van: akkor meg fogja tenni a congrua­bizottság előterjesztését és annak az alapján fogjuk majd további lépéseinket elhatározni. De hogy ma belenyúljunk, más irányban a congrua-bizottság nűködésébe akkor, a mikor ez a bizottság bölcs és szakavatott vezetés mellett ügybuzgóan működik, erre nem látok okot fennforogni. Hisz most van a congrua­bizottság legnagyobb munkában a revisió mun­kájában és igy teljesen feleslegesnek tartanám, hogy a szépen megindult felülvizsgálati eljárást megakaszszuk és más irányba tereljük a bizott­ság működését. A méltóságos főrendiházi tag úr azt is mondotta, hogy én a képviselőházban nyilat­kozatot tettem Tisza Kálmán képviselő úr indít­ványára az 1898 : XIV. tőrvényczikk végrehaj­tása tárgyában. Én a képviselőházban azt mondtam, hogy az 1898 : XIV. tőrvényczikk végrehajtásának czéljaira felvettem a budgetbe bizonyos összeget, de a mikor azt felvettem, még nem tudtam, hogy mekkora a szükséglet. Mert hisz a múlt évben meghozott törvénynek az^alapján történtek az összeírások és akkor rendelkezésemre nem állott — most sem ál], — minden egyes felekezet részétől a szükséglet kimutatása; tehát természetesen nagyban és egészben oly összeget vettem fel, a mely, hogy a valódi szükségletnek megfelel-e, azt csak később leszek képes meghatározni. Én nemcsak ezt akarom itt is kijelenteni, de még hozzá­teszem, hogy én senki indítványára nem tettem ezt a kijelentést, de magam szólaltam fel a képviselőházban és be nem várva semmiféle indítványt magam mondottam ezt el a képviselő­házban és jeleztem azt, hogy igenis több ki­adásra lesz szükség ennél a tételnél. De ha a congrua rendezését úgy vihetjük keresztül, hogy egy nagyobb összeggel kezdhetjük meg a con­gruának kiegészítését, ez csak a szegény lelkészek érdekében történik és ebben az országgyűlés is megnyugszik. És mivel — ismétlem, — nem tudtam fix-összeget beállítani a költségvetésbe, természetes, hogy a túlkiadás itt kikerülhetetlen. Ismétlem, hogy ezen kijelentésemet a képviselő­házban saját initiativámból tettem, mert köte­lességem is volt és a budget kiállításának ter­mészetéből is folyt, hogy a házban ezt bejelentsem Épp azért is tettem e kijelentést, mert a főrendi­ház pénzügyi bizottságában is sokszor hallottam, és helyeseltem is, hogy a budgetjognak alkot­mányos alaki része is kellőképen respectál­tassék. Ezért jelentettem a képviselőháznak az esetleges túlkiadást és bejelentem most a főrendi­háznak is. A katholikus lelkészek congruájának kiegé­szítésére ideiglenesen 250.000 forint van felvéve. Ez a törvény szerint ideiglenes összeg. Ezt az összeget természetesen az egyházi főhatóságok meghallgatásával osztjuk szét és annyit mond­hatok a felszólaló úr megnyugtatására, hogy a latin szertartású katholikus püspökök a lehető legkisebb mérvben szokták lelkészeik részére a segélyt igénybe venni, mert azon összegig már a legtöbb latin szertartású katholikus pap con­gruája úgy is rendezve van, s bizony a 250.000 forintnak java része a görög katholikus lelké­szeknek jut. Ezt tartottam szükségesnek meg­jegyezni s ezzel be is zárom felszólalásomat, (Helyeslés.) Széll Kálmán miniszterelnök: Nagy­méltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Az

Next

/
Thumbnails
Contents