Főrendiházi napló, 1896. III. kötet • 1898. szeptember 5–1899. május 16.
Ülésnapok - 1896-46
66 XLVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. annak a költségvetés mérlegére, végeredményére semmiféle hatása nem lehet. Azok a kölcsönök pedig, a melyek nincsenek beillesztve a költségvetésbe, külön törvényi felhatalmazáson alapulván, azoknak jogossága, törvényessége szintén nem vonható kétségbe. De éppen mert nincsenek bevonva a költségvetés keretébe, annak egyensúlyára, a mérleg eredményére ezen körülménynél fogva nem gyakorolhatnak befolyást. A második észrevétel, a melyet ő excellentiája tett, arra vonatkozott, hogy azok a terhek, a melyek mint az állampolgárokat terhelők, a költségvetésből kitűnnek, nem az egyedüliek, melyek az állampolgárokra nehezednek, mert hiszen törvényhatóságok, községek még ezeken kivül is igen számos aclótehernek vannak alávetve, a melyekről a költségvetés egyátalában nem nyújt képet. Teljes mértékben osztozom ő excellentiájának abbeli felfogásában, hogy a közterhek igazságos és egyenlő viselésének egyik legnagyobb baja és legnagyobb akadálya azokban a pótlékokban van, a melyek különböző elnevezés alatt, minden rendszer és következetesség nélkül rovatnak az egyenes adók alapján az állampolgárok vállaira. És hogy mennyire meggyőződésemet képezi ez, talán kiderül azokból a többszöri nyilatkozataimból, melyeket e tekintetben szerencsém volt tenni, s a melyekben elismertem, hogy a legsürgősebb feladatok közé tartozik azokat a különböző adópótlékokat rendezni, összhangba hozni, és rendszerbe önteni, és elismerem azt is, hogy mindaddig, mig ez a kérdés megoldva nincs, bármit teszünk is a fogyasztási adók reformja terén, az hatását teljes mértékben érvényesíteni nem fogja. Azonban, méltóságos főrendek, ez a két dolog szoros kapcsolatban áll egymással, tudniillik a pótlékadó és az alapadó, és mig egyrészről tény az, hogy a pótlékok kérdésének megoldása nélkül az alapadózás bajai orvosolva nem lesznek, úgy viszont másrészről az is áll, hogy az első sorban az alapadókat kell reformálni és csak azután térhetünk reá a pótlékok kérdésének reformjára; mert hiszen az adók képezvén az alapot, ha helyesen akarunk eljárni, természetesen a fundamentumot kell előbb megvetnünk, és csak azután emelhetjük reá az épületet. A kormány ismervén mindazon bajokat, a melyek a pótlékrendszerrel kapcsolatosak, behatóan foglalkozik ezen kérdésekkel és annak a véleményemnek vagyok bátor kifejezést adni, hogy mindazokra a pótlékokra nézve, melyek az állam ingerentiája alá vannak vetve, a kormány nem hosszú idő múlva abban a helyzetben lesz, hogy azok rendezése tekintetében a törvényhozásnak előterjesztést tegyen. Ezen rövid előterjesztésem után, kérem a méltóságos főrendeket, méltóztassanak a költségvetést átalánossdgban és részleteiben is elfogadni. (Helyeslés.) Zichy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Legyen szabad egy pillanatra félreértett szavaim értelmének helyreigazítására szót kérnem. (Halljuk!) Éu soha sem állitoltam azt, hogy abban a költségvetésben nincsen meg a kellő egyensúly, hanem én az ország pénzügyi és gazdasági állapotára és arra az egyensúlyra akartam reámutatni, a mely a nemzeti jólétben az értéktermelés és fogyasztás közt kellene, hogy meg legyen. Bocsánatot kérek, ha nem fejeztem ki magamat eléggé világosan; azon észrevételeket pedig, a melyeket a t. minister úr az én kijelentéseimre tett, természetesen el kell fogadnom és azok ellen lényegileg semmi kifogást nem tehetek. Wlassics Gynla vallás- és közoktatásügyi minister: NagyméKóságú elnök ur, méltóságos főrendek ! A méltóságos főrendek intentiójának vélek megfelelni, ha lehetőleg röviden és csupán a szükségesekre szorítkozva válaszomban, csakis azért szólalok fel, mert többen határozott kérdéseket intéztek hozzám, a mely kérdéseket nem szabad válasz nélkül hagynom. Zichy Nándor gróf ő excellentiája mindenekelőtt hogy tartózkodóbb álláspontját némileg indokolja, fel méltóztatott hozni azt, hogy a koimányzat a felekezeti iskolák elállamositáíában bizonyos nagyobb erőt fejt ki. Legyen szabad erre kijelentenem, hogy én már többször kifejeztem az országgyűlésnek mind a két házában azt, hogy az exclusiv államosítás elvét e padokról nem képviselem, hanem igenis képviselem az 1868-iki törvényt. Ez a törvény tudniillik felsorolja azon közegeket, a melyeknek iskolákat feláliitaniok lehet vagy kötelességök és ezek közt v
