Főrendiházi napló, 1896. III. kötet • 1898. szeptember 5–1899. május 16.
Ülésnapok - 1896-46
56 XLVI. ORSI katholikus lelkészek megnyugtatása érdekében, de fontos állami érdekekből is szükséges. Részemről ugyanis fontos állami érdekekre nézve nem tartanám veszélytelennek azt, hogy az állam és a kormány a congrua-bizottságnak, — bár nem annak beszámítható, — késedelmezése következtében kényszerhelyzetbe jut. Aggályos volna ez szerény nézetem szerint politikai szempontból is; mert ferde világításba juthatna a katholikus világ előtt Magyarország, ha épen nálunk, a hol a katholikus vallás nemrégen államvallás volt, a kormány ténykedése,vagy esetleg működése következtében a katholikus lelkészek a nem katholikus lelkészekkel szemben anyagi hátrányba jönnének. De még ennél is nagyobb súlyt kell szerény nézetem szerint fektetni ezen kényszerhelyzetnek esetleges aggályosságára a katholikus egyház egyik, bár kisebbik részének a görög-katholikusoknak görög-keletiekkel való viszonyából folyólag, mert én részemről komoly aggálylyal látnám azt, ha az anyagi disparitás itt bekövetkeznék, mert ez szerény nézetem szerint alkalmas volna arra, hogy az annak idején létrejött uniónak az állami politikai czélzatait eompromittálja. Épen azért én azt hiszem, hogy a kormány ezzel a kényszerhelyzettel esetleg kénytelen volna számolni, és pénzügyi tekintetben is, a mit, megvallom, szintén aggályosnak tartanék, esetleg nagyobb áldozatot lenne kénytelen elvállalni az állam, mint ha az illető katholikus egyházi alapok és segélyforrások teljesen igénybe vétetnének. Aggályosnak tartanám azt a kényszerhelyzetet egyházpolitikai szempontból, mert ha bekövetkeznék az az eset, hogy a görög-katholikus lelkészek anyagi helyzetének rendezéséről az ällam azon módon gondoskodnék, a mint már gondoskodva van a görög-keleti lelkészek anyagi helyzetéről, szerény nézetem szerint könnyen bekövetkezhetnék, hogy akkor egy bizonyos válaszfal keletkeznék; vagyis az unió compromittálásnak lehetne könnyen kitéve, nem állami, hanem egyházi szempontból. És szerény nézetem szerint nem volna czéíszerű, hogy ezen ódiumot épen az állam, illetőleg a kormány viselje. Azt hiszem, hogy ezekkel kimeritőleg indokoltam az első kérdést, talán — és ezért bocsánatot kérek, — nagyon is kimeritőleg. .GOS ÜLÉS. A másik kérdésem szintén csak az átmeneti állapotokra vonatkozik. Az illető katholikus lelkészek bizonyára országszerte örvendetes tudomásul fogják venni, és elismeréssel fognak adózni azért, hogy a folyó évi költségvetésben a katholikus lelkészek segélyezésére sokkal nagyobb összeg van felvéve, mint volt az előző évben; de a mennyire a helyzetet én elbírálni képes vagyok, mégis a felvett összeg sokkal hátrányosabb arányban áll a katholikus lelkészek congruabeli szükségletével, mint az a katholikus lelkészek javadalmazására felvett ősszeg azoknak congrua-szükségletével. Talán némileg súlyosbítja is a helyzetet az a körülmény, hogy a képviselőházban ő excellentiája a vallás- és közoktatásügyi minister úr, ha jól emlékszem, Tisza Kálmán képviselő úr indítványára a ház helyeslése mellett azt az ígéretet méltóztatott tenni, hogy esetleg, ha a szükség úgy mutatja, nem fogna kitérni az elől sem, hogy a költségvetés e részbeni tételét, az a katholikus lelkészeket illetőleg túllépje utólagos jóváhagyás reményében. Ismétlem, ez talán némileg alkalmas volna súlyosbítani a helyzetet, hogy ö excellentiája csak a nem katholikus lelkészekre szorítkozik, és azért azt a kérést vagyok bátor intézni, hogy e tekintetben a katholikus lelkészeknek egyenlő mértékekkel mérni méltóztassék. Egyébként ismétlem, hogy én a költségvetést ugy átalánosságban, mint részleteiben elfogadom. (Helyeslés balfelöl.) Cziráky Antal gr. jegyző: Mailáth József gróf! Mailáth József gr.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! A költségvetés tárgyalása mindenkor fontos mozzanata állami életünknek, de kétszeresen az ma, midőn a kornak folyton s mondhatni rohamosan jelentkező s többé alig elodázható követelményei annyira előtérbe léptek, hogy azok kielégítésére immár nemzetünk legjobbjai vállvetett erővel egyesülnek. Mielőtt magához a költségvetéshez szólanék, meg fogja engedni a nagyméltóságú ministerelnök úr, hogy a bemutatás alkalmával kifejtett programmjához egy pár reflexiót fűzzek. Mint a midőn egy nagy szárazság után,
