Főrendiházi napló, 1896. III. kötet • 1898. szeptember 5–1899. május 16.

Ülésnapok - 1896-44

XLIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. V* kötelezettségöknek egyátalában nem tartották szükségesnek megfelelni. A mi már most azt a kérdést illeti, hogy megtörténhetik az, hogy oly egyének is sújtat­nak késedelmi kamattal, a kik nem voltak abban a helyzetben, hogy egyátalában fizessenek, kis emberek, félreeső falvakban, a hol nem jelent meg az adószedő, vagy nem lettek felszólítva, figyelmeztetve, vagy talán ha akartak is adót fizetni, nem volt kinek fizessenek: ebben a tekin­tetben van szerencsém bejelenteni, hogy meg­történt erre_vonatkozólag az az intézkedés, hogy mindenütt, a hol ilyen esetek előfordultak, — tudomásom ugyan nincs, hogy előfordultak volna, — de ha előfordultak volna, ott ez tekintetbe vétessék a késedelmi kamatok fel­számításánál. Ezeket tartottam szükségesnek előterjesz­teni, és kérem, méltóztassanak a törvényjavas­latot átalánosságban és részleteiben elfogadni. Latinovits János jegyzői Samassa Jó­zsef egri érsek ! Samassa József egri érsek i Méltóságos főrendek! Az előttem szólott miuister úrnak egy kijelentése az, a mely engem arra bir, hogy nyilatkozatára egy pár szóval reflectáljak. A minister úr azt mondta, hogy nem volna igazságos azokkal szemben, a kik adóju­kat kifizették, felszabadítani a késedelmi kamat fizetése alól azokat, a kik azt nem fizették meg. Hát én most azt a kérdést intézem ő exeel­ientiájához: vájjon alkotmányjogilag igazságos-e az, hogy azok, a kik az alkotmányjogi garan­tialis törvények által utasítást kaptak, hogy a törvényesen meg nem szavazott adót megfizetni nem szabad, a kik igy jóhiszeműleg, az alkot­mányjog iránti tiszteletből és hazafiságból nem tették, hogy azok most azért büntettessenek? Ez, kérem, nagyon fontos kérdés az én nézetem szerint, azért, mert nem szeretném, hogy abban a tekintetben oly praecedens alkottassák, a mely egykor Lustkandl-féle magyarázatoknak bő anyagot nyújtana. Tiszteletlenséggel vádoltathat­nám méltán, ha az alkotmányjogi ezen garan­tiákat itt bővebben akarnám fejtegetni. Én csak rámutatok az 1504:11. és az 1790/91 :XIX. tör­vényczikkre. Magyarország alkotmányának na­gyon csekély garantiai vannak, de mégis vannak és ezekhez ennek a nemzetnek egész erejével ragaszkodnia kell. Az indokok, hogy miért, kö­zel fekvők. E garantiák közt van a törvényesen meg nem szavazott adók és ujonczok megtaga­dása. Ez a két garantiája van a magyar alkot­mánynak; ehhez a két garantialis előnyéhez egész lelkével és erejével kell ragaszkodnia. Mit mond az 1790/91: XIX. törvényczikk? Nem szükséges hozzátennem, hogy az alkot­mányi alapvető országgyűlés volt azon sérel­mes időszakok után, a melyek megelőzték ezt a korszakot. Ott biztosíttatik a magyar ezen törvényben, hogy ez az alkotmányjogi előnye sérelmet sohasem fog szenvedni. »Sacratissima maiestas dignata est securos reddere status et ordines quod subsidia cuiuscunque nominis, — ne sub praetextu liberae oblationis, aut quo­cunque titulo extra diaetam sollicitabuntur.« Lukács László pénzügyministeri Solli­citabuntur! Samassa József egri érsek: Mit jelent ez? Ő Felsége biztosítja a nemzetet, hogy tör­vényesen meg nem szavazott adók soha semmi­féle czím alatt, önkéntes felajánlás czímén sem fognak ettől az országtól szedetni. Már most, a kik ezt a törvényt olvassák, magyar emberek, mit kell ebből kimagyarázniok? Azt, hogy ad­dig, a mig az országgyűlés az adókat meg nem szavazza, nem tartoznak fizetni. Mit szól az 1886 :XXI. törvényczikk, a mely ezen az alaptörvényen, az 1790-ikin nyugszik? Felszabadítja a behajtás kötelezettségétől, a tör­vényesen meg nem szavazott adók behajtására vonatkozó rendeletek végrehajtásától a hatósá­gokat. Már most ezek az alkotmányjogi, garantialis törvények mit mondanak? Utasítják a polgárokat, hogy a törvényesen meg nem szavazott adót ne fizessék; másodszor eltiltják a kormányt az ilyen adók beszedésétől és harmadszor a hatóságokat felmentik a kormány iránti engedelmesség alól, ha erre vonatkozólag rendeleteket ad ki. Hát mikor szavaztatnak meg ezek az adók ? Mikor válik ez a törvényjavaslat törvénynyé ? Mikor lép hatályba a kormánynak törvényes fel­hatalmazása arra, hogy adókat szedjen ? Ennek a törvényjavaslatnak életbeléptetése napján. Ezen a napon hatalmaztatik fel a kormány törvényesen 6*

Next

/
Thumbnails
Contents