Főrendiházi napló, 1896. III. kötet • 1898. szeptember 5–1899. május 16.

Ülésnapok - 1896-43

u XLI1I. ORSZÁGOS ÜLÉS. siiására, a mely az állami élet zavartalan me­netéhez szükséges. Külföldi piaczok keresése, tarifaügyek, összeköttetéseknek, főleg tengeren­túliaknak ápolása, az ipari szakképzés fejlesz­tése, mindezek oly kérdések, melyek nagy fontossággal birnak. A vasúti hálózat terén sok történt az utóbbi évtizedben, de azt megelőzőleg is, a mi az ország közgazdasága minden ágazatának javára szolgált, a kereskedelemnek is, a föld­mivelésnek is, de azért ezt az ügyet sem tekint­hetjük befejezettnek. Az ország pénzügyi erejé­hez alkalmazkodva, ebben az irányban is, bel­szervezet és tökéletesedés szempontjából még sok tenni való van hátra. Ezek közül csak egyet említek meg ehelyütt: a helyi érdekű vasutak kérdését, melynek megoldása és rendezése való­ban elodázhatatlan. Mert a mai törvény alap­ján lehet vicinális vasutakat engedélyezni és meg is építeni, de azok sok meddő és az ér­dekeltséget nem kímélő túlterhelő kiadással járnak; úgy hogy ezt az ügyet a mai állapo­tában hagyni nem lehet. És most az állami életnek oly ágazatára térek át, a mely főleg Magyarországon, a mely földmívelő ország, kétségtelenül a legfontosab­bak közé tartozik, értem a földmívelés ügyét és érdekeit Magyarországon. Magyarországon egye­nesen a jólét kérdése a földmívelés ügye. Min­den egyéb gazdasági ág ebből a tápláló forrás­ból meriti erejét és csak ezzel való szerves összeköttetésben bir életképességgel és fejlődési képességgel. Azért Magyarország íöldmívelési érdekeinek annyira, a mennyire lehet és tőlünk telik, ápolását, gondozását, legelső állami fel adatnak fogjuk tekinteni. (Helyeslés.) Nem tehet az állam e téren mindent. Az állam ébresztőleg, initialólag, segitőleg hat;, a gazdatársadalomnak és a közönségnek közre­működése nélkül nagy sikereket nem lehet lé­tesíteni, de meg kell történnie annak, a mi történhetik. A gazdaközönség minden tagozatát kellő figyelemben fogjuk részesíteni kormány­zati és törvényhozási működésünkben, a meny­nyiben initiáló javaslatokat teszünk a törvény, hozásnak, ^de főleg azokra tekintünk, a kik leggyöngébbek és magokat a nehéz viszonyok között legkevésbé tudják védeni: a földmívelő népnek érdekeire. (Helyeslés.) Mert azt tartjuk, hogy a nemzet gerincze ott van, és e gerincz épségben tartása és erősítése az állam leg­magasabb és legszentebb érdeke. Azt tartjuk, hogy erre kell hatni kormányzati és törvény­hozási téren, a gazdasági szakoktatás népszerű­sítése, a szövetkezeti eszme és szövetkezeti intézmények fejtesztése, a fennálló jogviszo­nyoknak e részben való rendezése és olyan dol­gok által, a melyekben ma a kormány initialó­lag jár el, de a gazdatársadalomnak és a közönségnek közreműködésére vau szorulva. És itt az a kívánatos, hogy az a nép, abban a birtokosban, a kivel érintkezik, találja és ke­resse a maga tanácsadóját és vezérét, (Helyes­lés.) erre van tehát szükségünk, hogy ezek ve­lünk e részben közreműködjenek. A íöldmívelési tárcza keretében két kérdés lesz, a mely előkészítve, a törvényhozás figyel­mét fogja igényelni és annak idejében ide is kerül. Mind a két kérdés, gondolom, fontosság­gal bir és ez: a parcellázás és a telepítés ügye. Mind a kettő helyesen és okosan megoldva, azt hiszem, hogy nemcsak a földmívelésügyi politika szempontjából, de socialpolitikai szem­pontból is nagy horderejű. Méltóságos főrendek! Ezekkel nagyjából be­számoltam az állami élet egyes ágazatait illető irányzatainkkal és a működésünkben szem előtt tartandó elvekkel, igy tehát nincs egyéb hátra, mint az, hogy kérjem a méltóságos főrendek kegyes elnézését az én gyarlóságaim és fogya­tékosságaim iránt, a melyeknek teljes tudatá­val birok és méltóztassék elhinni, nem phrasis, — ha nem számítanék arra, hogy a törvényhozás minden tényezője intentioimnak becsületességét, őszinteségét, egyenességet és komolyságát el­ismerve, engem támogat, nem bírtam volna bátorsággal, hogy erre a feladatra vállalkozzam, de ezt a támogatást megadva, bennem a tör­vényhozás mindkét háza, a méltóságos főrendek is fognak találni komolyan törekvő és őszinte, becsületes politikust. És ha azt kérdezik tőlem, hogy mi lesz az én kormányzati szellemem, egyszerűen és természetszerűen azzal, válaszo­lok, hogy lesz az a felfogás, az az intentio, és lesznek azok a tendentiák és azok a traditiók, a melyek bennem politikai életem tavaszától

Next

/
Thumbnails
Contents