Főrendiházi napló, 1896. III. kötet • 1898. szeptember 5–1899. május 16.

Ülésnapok - 1896-43

32 XLIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. Az egyik az 1867 : XII. törvényczikk változatlan, csorbítatlan, hü és minden megtámadtatás elleni védelme és megtartása. (Helyeslés bálfelöl.) Én az 1867 : XII. törvényczikkhez a maga egészében és részeiben, annak minden betűjéhez tenacitással ragaszkodom, és arra alapítom egész politikai működésemet. Mert azt vallom, a mint vallottam politikai életem első napjától fogva, hogy az az alkotás, a melyet azl867-iki kiegyezésnek nevezünk, állandó, biztos alapokra fektette az Ausztria és Magyarország közt való kapcsolat kérdéseit, és fektette Magyarország külügyeit és belügyeit is. Helyes megoldásra vezette az ugyanazon fejedelem alatt álló többi országokkal való viszonyainkat, a pragmatica sanctioból folyó kötelezettségeknek és jogoknak szigorú, világos és alapos körülírásával megadta a lehetőséget Magyarországnak arra, hogy rendezett viszonyok között, biztos alapokon fejleszthesse beléletét minden irányban, szabadságát, culturalis, politikai és gazdasági érdekeit ápolja, fejleszsze és virágzásra vigye. A másik alapgondolat, a mely engem vezet, az. hogy működésemben határozottan és világosan a szabadelvű irányt tartom szem előtt, annak a szabadelvű pártnak elvi és politikai programmját, a melynek tagja voltam és vagyok keletkezte óta, azt a szabadelvű irányzatot, a mint az nem egyes doctrinákban és tételekben, de komoly elvekben és igazságokban szűrődött le hosszú küzdelmek és fényes traditiók után, a melyek a magyar közéletben messze évtizedekre nyúlnak vissza, a mely alkotásokban és intézményekben jegeczedett ki, és a mely azt tartja, hogy ebben az irányban, de az adott viszonyokkal mindig számolva, okosan és óvatosan lehet a magyar államot egységes nemzeti irányban kiépíteni, összes erőinek kifejlesztésével, intézményeinek megőrzésével és biztosításával. (Élénk helyeslés balfelöl.) Ebből folyik, méltóságos főrendek, az, hogy ezen az alapon szemlét tartva a kérdések felett, ebben az irányban fogjuk alkalmazni és concret kifejezésre hozni az állami élet terén azt, a mit teendők leszünk. Nem kell mondanom, hogy legnagyobb gondjaink egyikét képezi a monarchiának és Magyarországnak, mely vele válhatlan kapcsolatban van, biztosságáról gondoskodni. Az osztrák-magyar hadsereg a mi hadseregünk is; abban szolgálják le védelmi kötelezettségűket a mi fiaink; az hús a mi húsunkból és vér a mi vérünkből; annak fentartásáról, harczképességének azon a magas színvonalon való tartásáról és fejlesztéséről gondoskodni — természetesen az ország pénzügyi erejéhez képest — a kormánynak legelső rendű feladata; épp igy a véderőnek másik tényezőjével, a honvédséggel szemben is, a mely a véderőnek igen becses, igen jelentékeny és értékes alkatelemét képezi. Horvát-Szlavonországgal viszonyunk ren dezve van az 1868 : XXX-ik törvény-czikk által; ott definiálva van a magyar szent korona országainak állami kapcsolata és definiálva vannak azok a jogok, a melyek Horvátországot a maga autonóm törvényhozási és kormányzati körében megilletik. Én mind a kettőt respectálom; én ott voltam e törvény születésénél és ott voltam az 1873-iki törvény keletkezteénél, a mely ezt némi tekintetben módosította, és a mely HorvátSzlavonországot abba a helyzetbe hozta, hogy fejlődése segédeszközeit megkaphatta. Én ezt a két törvényczikket tartom szem előtt, mert azt hiszem, hogy ezekkel a társas viszony közöttünk helyes alapon van rendezve. Én örülök mindig és örülnünk kell mindannyiunknak, ha HorvátSzlavonországok, a mi testvéreink fejlődnek, gyarapszanak és virágzanak, és ebben az irányban úgy a kormányzat terén, mint a törvényhozásban azon törvények szellemében és aegisök alatt közrehatni, elsőrendű kötelességemnek fogom tartani. (Helyeslés balfelöl) Áttérek most egy pár oly kérdésre, a melyben ismerniük kell a méltóságos főrendeknek azon szándékokat, a melyek bennünket a kormányzat különböző ágaiban vezetnek. Kezdem mindjárt az administratió kérdésénél, a mely a belügyi tárczának legfontosabb kérdése. Itt igen röviden csak azt jelentem ki, hogy én ezt a nagy kérdést két szempontból óhajtom megoldani: az egyik az, hogy Magyarország administratiója állandó, rendezett alapokra fektettessék; a másik', hogy az a mindennapi, a gyakorlati élet bajaival is leszámoljon. Mert nemcsak a fényes alkotások azok, a melyekre szükség van; sok-