Főrendiházi napló, 1896. III. kötet • 1898. szeptember 5–1899. május 16.

Ülésnapok - 1896-41

XLI. ORSZi beosztással, mindent megtett arra nézve, hogy ebbe az állapotba, ebbe a helyzetbe az ország ne jusson, illetőleg, hogy a köznyelven talán nem egészen helyesen elfogadott ex-lex állapot elő ne álljon. Már szeptember 6-ika dta állandón olyan erős obstructiő jellegével bírnak a képviselő­házban folyó tárgyalások, hogy kétségtelenül előrelátható volt a hangulatot tekintve, miszerint elkövetkezhetik az új év, a midőn sem a költ­ségvetés megszavazva nem lesz, sem az indem­nity, sem pedig az Ausztriával feltétlenül az ország közgazdasági érdekében is megkötendő kiegyezés még létre nem jön. Erre való tekin­tettel a kormány ismételten és ismételten külön­böző formákban tett kísérletet a képviselőház­ban, hogy a tárgyalás menetét folyamatba hozza; sajnos eredménytelenül. Már most ilyen körül­mények között, midőn az újév bekövetkezett, a között kellett választania, hogy egyszerűen feladva a további küzdelmet, az ellenzék obstruc­tiójának győzelmét biztosítsa, tehát a parlamenti elvekkel homlokegyenest ellenkező állapotot teremtsen meg, a hol a kisebbség akarata lehetetlenné teszi a parlamentarizmus alapelvét képező többségérvényesülést; ezt már magának a parlamentarismusnak alapelveinél fogva tenni nem lehetvén, a kormány kötelességének tar­totta újév után is vezetni az ügyeket, az ország kormányzatát fentartani, az államház­tartást érdeklő ügyekben rendelkezni. Tudja azonban ennek nagy jelentőségét, ösmeri nagy felelősségét, de felelősségének tudatában más­kép nem választhatott, mert megállítani az egész kormányzat gépezetét lehetetlen volt. Méltóságos főrendek! A helyzet azóta sem javult, sőt ellenkezőleg, azóta újabb meg újabb complicátiók majdnem lehetetlenné teszik a kibontakozást. Az utolsó időben azonban az ellenzéki egyesült pártok részéről bizonyos transactió iránt tétetett javaslat. Bárha nézetem szerint egy ilyen transactiónak létrejötte akkor, a midőn arról van szó, hogy oly nagy többség támogatását biró, és elmondhatom, a korona bizalmát el nem vesztett kormány visszalépése követeltetik, bizonyos dolgok elérése érdekéből nem egészen mondható, hogy parlamenti for­máknak megfelelő volna, mindazonáltal tekintve 21 a komoly helyzetet és tekintve azt, hogy súlyt fektetünk arra, miszerint Magyarországon az alkotmányos kormányzat lehetősége még elvi áldozatok árán is biztosittassék, ezen transae­tióba belementünk. Azt gondolom, hogy el is mehetünk addig a határig, rnig az elvi conces­siók olyan nagyok nem lennének, hogy azok által fel nem adatnának bizonyos alaptételek, a melyekre feltétlen szükség van, így, hogy jövőre ne biztosittassék szemben a többség akaratával, a kisebbség akaratának a győzelme és — hogy egy eoncrét kérdésre vonatkozólag nyilatkozzam, — hogy biztosittassék azon gazda­sági kiegyezés, a mely készen van, a képviselő­ház asztalán fekszik, és a melynek létrejötte, biztosítása, Magyarországnak a kormány nézete szerint igen nagy fontosságú érdeke. Ezeknek a biztosítása reményében mégis a transactiók folyamatba lévén téve, a kormány lehetőnek tartja a megoldást, keresi is a megoldást, elő­segíti is a megoldást és éppen azért, mert a helyzet ma még függőben van és ezen meg­oldás még sem jobbra, sem balra el nem dőlt, nem egészen tartja szerenesés pillanatnak a mait arra, hogy a jövőre nézve behatóbb és részletesebb nyilatkozatokat tehessen. Azt gondolom, hogy a méltóságos főrendek is abban a nézetben keli hogy legyenek, hogy akkor, mikor egy kérdés még függőben van, a mikor az eldöntés egyik vagy másik irányban még biztosítva nincsen, nem czélszerű ettől függetlenül, ettől önállóan egy másik, esetleg egy harmadik programúinak a bejelentésével, ismertetésével foglalkozni. Átalánosságban méltóztassanak a méltó­ságos főrendek meggyőződve lenni arról, hogy a kormány felelősségének tudatában van, a meg­döbbentő helyzetet látja és abból a kiutat keresi, keresi úgy, hogy Magyarország alkot­mányán sérelem ne történjék, hogy Magyar­ország közjogilag biztosított szabadságai sérel­met ne szenvedjenek, úgy, hogy a parlament működésének lehetősége jövőre biztosittassék (Helyeslés.) és keresi a nélkül, hogy magának ezért valami személyi biztosságokat vagy elég­tételeket keresne. De keresnie kell és keli, hogy meg is találja a lehetőségét annak, hogy a többség érvényesülése jövőre biztosittassék, GOS ÜLÉS.

Next

/
Thumbnails
Contents