Főrendiházi napló, 1896. III. kötet • 1898. szeptember 5–1899. május 16.
Ülésnapok - 1896-47
XLVII. ORSZ legőszintébb hive voltam, lelkemből ragadom meg az alkalmat, hogy a béke létrejöttét üdvözöljem. Mert hogyan jöjjön létre béke, mely természetszerűleg kiegyezkedés alapján áll, a mely kiegyezkedés másrészt természetesen az egyes felek áldozatkészségét követeli, hogyan jöjjön léire béke, ha aztán őszintén nem tartják meg, hanem csak phrásisokban ? Hiszen akkor, méltóságos főrendek, az a szunnyadó parázs ismét lángra fog lobbanni és a szerencsésen eltemetetteknek látszó szomorú alkotmányos viszonyok ismét felélednek. Egyetértünk abban is, hogy országunk sajnosán felekezetek és nemzetiségek által sokféleképen széttagoltatik. Érezzük ezt és minden törvényjavaslat meghozásánál igyekszünk ezzel számolni. De ennek a számolásnak megvan a maga határa. Ennek alá kell rendelve lennie egy főczélnak: az egységes magyar állam eszméjének Mert ez az a fénypont, mely felé mindenkinek, ki jó magyar hazafi, törekednie kell, annak a sugarai világítják meg és jelzik az utat, melyen haladnunk kell. Én értem, hogy a hit és tudomány józan együtthaladása alapján az egyházak és az állam közötti harmónia, ezek együttműködése kívánatos; de azért, méltóságos főrendek, van egy ezeknél még magasabb valami, és ez mindenekelőtt, mint mondám, a magyar állameszme erősítője az összetartó kapocs: az erős magyar nemzeti közszellem. Mert ha ez nem létezik, ha a honpolgárok vérébe és húsába ez át nem ment, akkor attól kell tartani, hogy az állam alapja szétbomlik önérdek sugalta sphaerákba. Ez a törvényjavaslat is azáltal, hogy az alkotmányos élet tisztességét akarja megteremteni, erre a czélra törekszik és azért lelkemből ragadom meg az alkalmat, hogy ezt a javaslatot is, mint az előhaladásnak egyik tényezőjét megszavazzam. De jelezni akarom, — ha ezekben egyetértünk, — hogy többnemű eltérések is forognak fenn. Hallottam komoly aggodalmat az iránt, hogy a parlament, vagyis tulajdonképen a képviselőház függetlensége csorbittatik. Igen természetes, hogy a képviselőháznak függőnek kell lennie. Igénytelen nézetem szerint ez igen természetes, de az a kérdés, hogy mitől függjön? Felfelé, vagy lefelé? Lefelé kell ÁGOS ÜLÉS. 109 függnie, mert ez az eredeti forrása, ez az alapja, ebből meriti minden erejét, midőn magas hivatását, a hatalom ellenőrzését gyakorolni akarja, ebből meriti, mint Antheus a földből. Felmerült az a kérdés is, hogy a képviselőház souverainitása meg fog csorbittatni, hogy az 1848-iki törvényeken némi erőszak köveítetik el. Engedelmet kérek, ennek is megvan a helyes következménye; ha az 1848-iki törvényhozás, okulva a múlton, az előtte való korszaknak a szabad választásokat korlátozó tetteibe belenyúlva, ezeket megszorította, úgy az 1848 óta tett szomorú tapasztalatok hatása arra kényszeríti a törvényhozást, hogy most ismét változtasson a törvényen. Es bölcsen jár el, mert először is ezeknél a változtatásoknál csak a legszükségesebb egyes részleteket érinti; másodsorban azzal, hogy csak ideiglenesen rendeli el a módosításokat; harmadszor pedig azzal, hogy a viszonyokat kellően mérlegeli. Mert az által, hogy nyolcz évre van kitűzve a törvényjavaslat, ki van ez téve az élet tűzpróbájának; vagy el fog múlni, vagy pedig mint új phönix, ha megtette kötelességét, újra elő fog teremni. Még fordulnak elő némi aggályok, azok pedig egy igen kényes részre vonatkoznak, tudniillik a lelkiekkel való visszaélésekre. Hogy ezt elfogulatlanul bírálhassam, önmagamnak két kérdést vetek fel: fordultak-e elő a lelkiekben visszaélések, és ha előfordultak, szükséges-e azoknak az orvoslása ? Itt már ő főméltóságának és eminentiájának a prímásnak előbb hallott felszólalására van egy igénytelen észrevételem. Ö azt mondta, hogy nem szükséges, mert nem fordultak elő. Bocsánatot kérek, igenis fordultak elő már alkotmányos életünk kezdete előtt a régi cancellariás időben is. Most is, mint megyémnek egyszerű biráló választmányi tagja biráló székem előtt fordultak már elő a megyei bizottsági tagoknál is ilyen esetek. Ha előfordulnak visszaélések, azt gondolom, hogy legtermészetesebb kötelessége a törvényhozásnak az, hogy azokat meggátolja. Hogy szükséges ez több érdekből, arra is ki fogok terjeszkedni igénytelen felszólalásomban. Én nem láttam különbséget a törvényben, nem tudom, hogy itt egyes felekezet lett volna megtámadva és épen az az igazságos ebben a
