Főrendiházi napló, 1896. III. kötet • 1898. szeptember 5–1899. május 16.

Ülésnapok - 1896-47

XLVII. ORSZá Gode Napóleonnak 201. §-át, vagy a német büntetőtörvénykönyvnek 130. §-át, nézetem szerint, alkalmazni nem lehet. (Helyeslés a baloldalon.) Túlmegy ennek a javaslatnak a keretén az a kép, a melyet excellentiád oly nagy ékesszólással, annyi elmeéllel és philosophiával megrajzolt, nagyobb az, mintsem hogy ebbe a keretbe beleférjen. Mi egyszerűen, egyenesen és egyedül csak azt akarjuk, hogy a lelkész akkor, a mikor egyházi functióban van és egyházi funetiót teljesít, ne akarjon politikát csinálni, mert azt tartjuk és azt tartom, hogy ez nem az, a mit excellentiád mond, hogy az állam jogrendje belenyúl az egyházéba, hanem az, a mit excellentiád oly nagy erővel véd, az, hogy a vallást fogja belevinni az a lelkész az állam jogrendjébe és a politikába. Ez pedig, bocsánatot kérek, veszedelmes, nem kívánatos sem az államnak, sem az egyháznak érdekében. Ezt akarom én kizárni. A mi javaslatunk az egyház positióját nem bántja, csak az államét őrzi, ha megtámadtatnék, egész terjedelmében. És erről akarok éppen még egy pár szót szólani. Én azt tartom, méltóságos főrendek, hogy az, hogy a lelkésznek megengedtessék a szószéken is befolyásolni a választást, az egyháznak érdekében nem ál), sem szüksége arra nincs. Mert fordítsuk meg a tételt, (Halljuk!) minden tétel úgy jó, ha megfordítva is bizonyító erővel bir. Ha tehát azt mondjuk, hogy ez a paragraphus nem helyes, hogy ki kell azt inuen dobni, mert az egyháznak szabadságát veszélyezteti és korlátozza, akkor az jó, hogy a papnak szabad a szószéken a választást befolyásolnia. Bocsánatot kérek, sem szüksége, sem haszna, sem érdeke semmiféle egyháznak abban nincsen. Méltóztassék nekem megengedni, ha annak a papnak befolyása csak ott van, a mikor ott egyházi funetiót végez; ha az ő befolyása a kathedrán túl nem terjed, akkor az ö befolyása nem sokat ér és az életben megszűnik. (Úgy van! a baloldalon.) Gyakorolja ő kint a befolyását, de ne vigye a szószékre és ha másutt nem tudja gyakorolni természetes alapokon, ne gyakorolja ő azt mesterséges alapokon, a melyek nincsenek sem az állam rendjének, sem az egyház rendjének érdekében. (Helyeslés a baloldalon.) FŐRENDI NAPLÓ. 1896—1901. HL. KÖTET. LGOS ÜLÉS. 105 És engedjen meg nekem ő excellentiája valamint ő eminentiája is, a ki ezt a nagy kérdést szintén érintette, én azt tartom, és mint olyan ember tartom azt, a ki nemcsak szavakkal vallom, hanem komolyan érzem, hogy minden államnak szüksége van arra, hogy az egyházak a magok működési szabadságában és integritásában neveljék vallásban és erkölcsben a népet. Én azt vallom és azt tartom, hogy minden államnak arra szüksége van, hogy egyetértésben legyen az egyházzal és vallással, és nem fog az én politikai működésem alatt egy vallásfelekezet sem tapasztalni semmi olyant, a mi e politikával ellenkezni fog. (Helyeslés a jobboldalon.) De azt tartom, hogy nincs szüksége ezen elv szem előtt tartásával az egyháznak sem arra, hogy ezt magának vindicálja, és hogy féljen tőle, vagy a maga részéről kisebbítésnek vegye, ha az állam a maga tiltó rendszabályai közé beleveszi ezt a szakaszt is. Én azt hiszem és azt tartom, hogy profanáivá van a szószék, profanáivá van az egyházi functió, ha belevonatik oly cselekmény, oly tény, a választás befolyásolása, miről itt szó van, mert csak visszaélésről van szó és nem egyébről. A pártküzdelem és a politikai küzdelem nem mindig tiszta hullámai közt, méltóztassék nekem ö eminentiája és excellentiája megengedni, előfordulhatnak oly esetek, a mikor épen az egyháznak és a vallásnak szent érdeke bánná meg legjobban, ha védtelenül hagyatnék, vagy ha a határvonal meg nem vonatnék a közt, hogy mi van és mi nincs megengedve, (Helyeslés balról.) mert az összezavarásra vezetne. És az a bizonytalanság, melyet szemére vetnek a javaslatnak, éppen akkor állna elő, ha erről nem történnék intézkedés. És még egyet. Abban a küzdelemben, a mely a pártok közt folyik, egy concret jelölt mellett vagy ellen, mindenféle dolog felkavarodik és mindenféle dolog harezba vitetik. Hiszen a különböző egyházak lelkészei nem mind oly tökéletes, elfogulatlan és nyugodt emberek, mint a minőnek átalában a politizáló embereket szeretnők látni. Megtörténhetik, hogy a küzdelem hevében, buzgóságból, lelkesedésből kilátásba helyez dolgokat, egészen közérdekű dolgokat, a miket a hivő elhisz és ha azután azok nem 14