Főrendiházi napló, 1896. II. kötet • 1898. január 18–június 28.

Ülésnapok - 1896-24

fi XXIV. OESZÁGOS ÜLÉS. mit fegyverrel kivívnunk nem sikerült, a király és a nemzet közt létrejött bizalomból kifolyólag békés úton biztosítani, illetőleg új intézményeinket létesíteni vált feladatunkká. Mint a bölcs mérséklet, a minden bizalmatlanságot lefegyverző igénytelen tulajdonokkal tündöklő hazánk nagy fia körül csoportosult alakok egyikét a boldogultban ott találjuk a nagy munkánál; lángoló hazaszeretet, lankadást nem ismerő munkásság és kötelességérzet ritka becsületességgel párosulva, helyezte őt e nagy korszakot alkotó tevékenység vezérférfiai közé; később, a midőn az állami kormányzat első körvonalai már megállapittattak és az állami institutiók további fejlesztése volt a legközelebbi teendő, a magyar királyi állami számvevőszék élére kineveztetvén, ezen minőségben nem egyszer a független ellenőrzés érdekében következetességgel és férfias határozottsággal védelmezte ezen állana intézmény annyira szükséges önállóságát s elérte vezetése alatt ezen intézmény organisatiójának teljes befejezését; megválván előrehaladott kora miatt ezen állásától, ő Felsége a boldogultat a főrendiház élethossziglani tagjává méltóztatott kinevezni. Mint e ház tagja, úgy a bizottságokban, valamint a nyilvános ülésekben, hosszú nyilvános működése alatt szerzett tapasztalataival támogatta a tanácskozmányokat s alig volt eset arra, hogy a boldogult azoktól magát távol tartotta volna. Idősb Széchényi Imre gróf, Magyarország királyi főasztalnokmestere és e háznak örökös jogon tagja, ifjú korától hazáját és királyát —a diplomatiánál alkalmazva — szolgálta, 1873-ban rendelkezési állapotba helyeztetvén át ideiglenesen gazdasági ügyeinek rendezésére forditotla egész tevékenységét. Rövid idő multával őt királyunk a külállamokban fen tartott követségek legfontosabbjára, a berlini nagyköveti állásra méltóztatott kinevezni. Mint berlini nagykövetnek államférfiúi tulajdonainál fogva sikerült a szövetségből folyó addig is fennállott barátságos viszonyt, az osztrák-magyar monarchia és Németország uralkodói közt még szorosabbá fűzni és Németországban az osztrák-magyar monarchia iránti bizalmat megerősíteni. Felséges urunk a király és a haza körül szerzett nagy érdemei elismeréséül a boldogultat 1888-ban a szent István-, majd 1892-ben az aranygyapjasrendjellel méltóztatott kitüntetni. A nagyköveti állásától 1888-ban történt visszavonulása után, a főrendiház tanácskozmányaiban tevékenyen résztvett, különösen az egyházpolitikai törvények behozatala ellen nyilvánult ellenzék körében, tekintélyének egész súlyával iparkodott a szenvedélyek lecsillapítására hatni. Az ezután beállott nyugodtabb időköz alatt Magyarország királyi főasztalnokmesterévé történt kineveztetése után előrehaladott kora és az azzal járó gyengélkedése daczára, ritka kötelességérzetével, a napokban bekövetkezett haláláig, mint e háznak és szakbizottságainak tagja, híven teljesítette törvényhozói kötelességét és rótta le hazája iránt tartozását. Haller Jenő gróf, a főrendiháznak örökös jogon tagja, múlt szerdán fejezte be földi pályafutását. A boldogult Erdély bérezés vidékein, a társadalmi élet kiváló alakja, üdvös tevékenységet fejtett ki s szerzett érdemei elismeréséül ő Felsége által a belső titkos tanácsosi méltóság adományozásával tünteltetett ki. Mint a főrendiház tagja szorgalmasan résitvett tanácskozmányaiban. ügy hiszem, hogy a méltóságos főrendek érzületének adok hű kifejezést, a midőn indítványozom, hogy a méltóságos főrendek kiváló tagtársaikról a jegyzőkönyvben megemlékezni s a gyászoló családokhoz részvétiratot küldeni méltóztatnak. (Átalános helyeslés.) Az indítvány tehát egyhangú helyesléssel elfogadtatott. Kérem, méltóztassanak a magyar királyi ministerelnök úrnak többrendbeli törvényezikk kihirdetéséről szóló átiratát meghallgatni. Latinovits János jegyző (olvassa a ministerelnök átiratait, melyek szerint a vám- és bankügy, valamint az ezekkel összefüggő némely kérdésnek ideiglenes szabályozásáról, továbbá az 1898. évre kiállítandó ujonezok megajánlásáról és végül a községi és egyéb helynevekről szóló törvényjavaslatok szentesittettek és mint ez idei 11., III. és IV. törvény czikJcek kihirdettettek). Elnöks Tudomásul vétetik. Kérem méltóztassék a horvát-szlavon-dalmát minister urnak dr. Krapács Jánosnak nándor-