Főrendiházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-9

IX. OESZÁGOS ÜLÉS. 87 melyben elődeimet mulasztással, sőt talán, hogy szó szerint idézzem, gondatlansággal méltóztatott vádolni; hogy — úgymond — a midőn az egyetem épülete mellett elmegy, látja ott azt a puszta területet s azt méltóztatott mondani, hogy az ő idejében az volt a szokás, hogy, ha leromboltak valamely épületet, akkor mindjárt utána építettek is. Hát, méltóságos főrendek, én legkevésbbé sem akarnám azt ällitani, hogy nem az a leghelyesebb, hogy mihelyest valamit lerombolnak, mindjárt az építéshez is fogjanak, de méltóztassék tekintetbe venni azt, hogy Csáky Albin gróf ott akarta kiépíttetni az egyetemet, időközben azonban elhagyván ezt a helyei, egy más terv merült fel, melyet közvetlen hivatalbeli elődöm felkarolt, és a mi szintén igen megbecsülendő és megszívlelendő. Ennek tulajdonítandó, hogy a központi egyetem lerombolt területe kiépítetlen maradt. Csodálom azonban, hogy azt méltóztatik kérdezni: mi történik már most ezzel a térrel? Ó, a ki oly nagy figyelemmel és gonddal szokta a közoktatásügyi kormány intézkedését kisérni, tudhatná azt, hogy a képviselőház előtt van a törvényjavaslatom, — és ezen törvényjavaslat legközelebbről iárgyaltatni fog, a mely ezen központi épület kiépítésével foglalkozik és a törvényjavaslat indokolásában ezen kiépítésről bővebben van szó. Mielőtt a méltóságos főrendiházi tag úrnak hozzám intézett határozott kérdéseire válaszolnék, nem hagyhatom szó nélkül a fejtegetését, a melyet az állam és az egyház elválasztásának elvére vonatkozólag mondott, mert beszédében mintegy utalt egy igen magas helyre — gondolom a herczegprimásnak a Szt. Istvántársulat közgyűlésén elhangzott legutóbbi nyilatkozatát méltóztatott érteni — a hol a herczegprimás sem állt arra az álláspontra, hogy az állam és az egyház mereven szétválasztassanak és most Zichy Nándor grőf ő excellentiája szintén azon az állásponton van, hogy az államnak és az egyháznak mereven való szétválasztása ő előtte sem lebeg czélul kitűzve. Nagyon sajnálom, hogy én Zichy Antal főrendi tag úr fejtegetésével egyet nem érthetek, mert e kérdésben a dolog ugy áll, hogy ámbár Zichy Nándor gróf sem hive a »szabad egyház szabad államban« jelszavának, de a legliberalisabb álláspont sincs ma az állam és az egyház merev szétválasztása mellett, számtalanszor kifejtettem itt a méltóságos főrendek előtt, hogy az előző kormány sem volt az állam és az egyház merev szétválasztása mellett, hanem az állami és egyházi dologi hatáskörök szétválasztását proelamálta, azt tudniillik, hogy mindegyik a maga hatáskörében teljesítse azt, a mi feladata, de én az állam és egyház úgynevezett merev szétválasztásának elvét, azaz röviden más szóval és helyesen kifejezve e tételt, hogy pusztán úgy tekintse az állam az egyházakat, mint magántestületeket, épen annyi figyelemben részesítse, mint a magántestületeket, ezt az elvet nem vallom. Erre az álláspontra nem helyezkedett, a magyar kormány soha, ezt programmjába sem az előző kormány, sem a mostani fel nem vette, legalább ezen párt, melyhez tartozom, programmjából kizártnak tekinti. De semmit sem könnyebb bebizonyítani, mint azt, hogy ez nem is helyes elv, mert az állam és egyház merev szétválasztása sehol sincs keresztülvive abban az értelemben, hogy az állam mit sem törődve az egyházakkal és az egyházak viszont az állammal parallel coordinatióban működjenek. Papiroson egyszer-másszor megcsinálták az állam és egyház szétválasztását. Belgiumban, a mire hivatkozni szoktak, az állam és egyház merev szétválasztásának hivei; semmi sem könnyebb és nagy belga jogtudósok be is bizonyították, hogy az állam és egyház nincs Belgiumban mereven szétválasztva, nincs úgy, a mint ez felállíttatott, sőt még magában Észak-Amerikában sincs az állam és egyház mereven szétválasztva, hanem azok összeforrnak számos érintkezési ponton. Egészen külön czélra alakult nagy társulat mindegyik, állam is, egyház is, de számos pont van, a melyben közös czélok harmóniája egyesíti és a magyar traditionalis felfogással határozottan ellentétben állana az, ha az állam az egyházakkal szemben az indifferentismus álláspontjára helyezkednék. Tudjuk, hogy az állam dotatióban részesiti az egyházakat, hogy az állam segélyzi a történeti egyházakat, hogy a hitoktatást minden oktatási törvényében rendeli, és hogy a a vallásosságot még az állami rend érdekében