Főrendiházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-9

78 IX. ORSZÁGOS ÜLÉS. között és államháztartásunk mai kezelése mellett nem látom az alapot, a mely ö excellentiájának okot adna arra a vádra, hogy túlságos és meg nem engedhető mértékben fordulnának elő túlkiadások vagy előirányzat nélküli kiadások. Ez oly nagy államháztartásban, méltóságos főrendek, a minő a miénk, azt, hogy eltérés az egyszer megállapított költségvetéstől az egész év folyamán egyátalán elő ne forduljon, elérni teljességgel lehetetlen. Nap-nap után merülnek fel ujabb érdekek, ujabb szükségletek, a melyek oly követelőleg és paxancsolólag lépnek fel, hogy azok elől a kormány, ha csak az állam érdekeit szem elől téveszteni nem akarja, ki nem térhet. Ezek tehát kielégitendők. Ha nagyobb mérvűek ezek a követelések és igények, akkor a kielégítésnek szabályszerű módja az, hogy a kormány póthitel-javaslattal Jép a törvényhozás elé; ha ellenben csekélyebb mértékűek, vagy a törvényhozás nincs együtt és igy a kormány nincsen abban a helyzetben, hogy a törvényhozásnak a jóváhagyását, hozzájárulását kieszközölje, akkor kénytelen a saját felelősségére meglenni a szükséges intézkedéseket és a felmentést utólag a zárszámadás előterjesztése alkalmával kérni a törvényhozástól. Hogy azonban iiy túllépések, elő nem irányzott, vagy túlkiadások túlságos mértékben fordulnának elő, azt hiszem, a mai viszonyok között állítani nem lehet. És ha méltóztatnak összehasonlítani e tekintetben a mai állapotot azzal a régebbi állapottal, a midőn évenként nem egyszer, hanem többször fordult elő az az eset, hogy a kormány épen az ilyen előre nem látott kiadások miatt kölcsönöket volt kénytelen felvonni évközben azt hiszem, hogy rendkívüli nagy haladást és a viszonyoknak rendkívüli javulását méltóztatnak eonstatálni; mert arra, hogy államháztartási deficiteket évközben vagy az év végén kölcsönből fedezzünk, ma nincs eset. Prónay Dezső báró ő méltósága, bírálva a költségvetést és illetőleg a mai állapotokat, hogy kitüntesse, mennyire rosszabbultak az állapotok az 1867—68 as idővef szemben, összehasonlítást t«sz az 1868 és az 1897. évi költségvetés között és kimutatja* mily óriási mérvben szaporodtak az állam kiadásai 1868 óta. Mindenekelőtt kénytelen vagyok ö méltóságát egy alaki tévedésre figyelmeztetni, mely abban áll, hogy ezt a két költségvetést helyesen összehasonlitani azért nem lehet, mert különböző alapokon vannak szerkesztve, s mig az 1868. évi költségvetés netto-alapra volt fektetve, a jelenlegi költségvetés bruttó-alapon van szerkesztve, úgy, hogy e kettőnek egyszerű összehasonlítása nem alkalmas arra, hogy csak némileg is megnyugtató vagy helyes eonsequentiákat lehetne abból vonni. Azonban ettől eltekintve, ő méltósága a népesség száma szerint tesz összehasonlítást és szíves volt kimutatni azt, hogy mig az ő számítása szerint 1869-ben egy fejre 7 frt 33 kr. adóteher esett, addig az 1897-iki költségvetés szerint, a megfelelő összegeket, melyek igy repartiálhatők, 275 millióra téve, egy fejre 15 frt 33 kr. esik, tehát körülbelül duplája annak, a mennyi az 1869-iki költségvetés szerint esett. Én mindig igen kényesnek tartom az ily statistikai módszer alkalmazását pénzügyi téren. Méltóztassanak elhinni, hogy nincs olyan állítás, a mire statistikai adatokat ne tehetne szerezni és melyet statistikai módszerrel be ne lehetne bizonyítani. Habár nincs módomban utána számítani annak az eredménynek, melyet ő méltósága kimutatott, én acceptáíom azt teljesen; de nem az a kérdés, hogy mi az az absolut összeg ma és mi volt 1869-ben, a mely egy lélekre, mint állami teher esett, hanem az, hogy mikor viselik könnyebben ezt az állami terhet, ma-e, vagy akkor. Nem akarom állítani, hogy nem nehezedtek a viszonyok és hogy a mai 15 frt nem nyomja súlyosabban az egyes állampolgárokat, mint akkor a 7 frt 33 kr. De azt bátran kétségbe merem vonni, hogy a mostani teher kétszeres súlylyaí nehezednék az állampolgárokra az 1869-iki évvel szemben. De bármiként álljon is a dolog, talán jogosultsága lett volna ennek a vádnak és felszólalásnak, hogy a terhek emeltettek, akkor, mikor ez az emelés tényleg történt, mikor az állami adók törvények utján emeltettek, mikor emeltük az állam bevételeit azért, hogy az államháztartás egyensúlyát helyreállítsuk. De ma, mikor az állami terheknek semmiféle emelése nincs contemplálva ebben a költségvetés-