Főrendiházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-8

VIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 61 fizetésök után 10°/o-ot drágasági pótlék cziméu 1897. évre engedélyez a főrendiház kézi pénz­tára terhére. Következik a Magyarország és Ausztria közt egyrészt Besztercze-Naszód és Mármaros vármegyék, másrészt Bukovina szélén elhúzódó országos határvonal megállapításáról szóló tör­vényjavaslatról készített bizottsági jelentés. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a bizottság jelentését). Nem kivan senki a tárgyhoz általánosság­ban hozzá szólni? Ha nem, a törvényjavaslat a részletes tárgyalás alapjául elfogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Rudnyánszky József b. pgjm (szaka­szonként olvassa a törvényjavaslatot), Elnök: A részleteknél sem tétetvén ellen­vetés, a törvényjavaslat végleg elfogadtatik, és erről a képviselőház értesíttetni fog. Következik a közigazgatási bizottság jelen­tése Olaszországgal a vagyontalan betegek köl­csönös díjtalan kórházi ellátása iránt Bécsben 1896. évi június 25-én kötött nemzetközi egyez­mény beczikkelyezéséről szóló törvényjavaslat iránt. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a jelentést). Lipthay Béla b.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Áz előttünk fekvő törvény­javaslat tárgyát képező egyezményt az ahhoz csatolt indokolás alapján magam is elfogadom s ennek következtében kész vagyok arra, hogy a fontosabb politikai szempontot az anyagi kérdésnek föléje helyezzem s igy az egyezményre vonatkozó törvényjavaslatot is elfogadom-. Mind­azáltal némely, netalán később felmerülhető aggályok elhárítása szempontjából, kénytelen va­gyok a belügyminister ő nagyméltóságához egy kérdési intézni, illetőleg tőle felvilágosítást kérni. Nevezetesen mikéni az egyezmény szövegezé­séből méltóztatnak megérteni, ezentúl a beteg­ápolás költségeit az olaszországi alattvalókra nézve az állam fogja fedezni. Már most, ha e tekintetben valamely államban olyan a helyzet, mint pl. Ausztriában vagy más országokban, akkor a kérdés megoldása vajmi egyszerű s könnyű; de a mint méltóztatnak tudni, nálunk, fájdalom, a tébolydákat és a pozsonyi közkór­házat kivéve, többi közkórházak a törvény­hatóságok, városok stb. által tartatnak fenn. Ha már most e tekintetben nem nyujtatik az a megnyugvás, hogy az olaszországi alattvalókra fordított ápolási költségeket az állam megtéríti s ha csak arra leszünk utalva, a mire ő nagy­méltósága indokolásában különösebben is rá­mutatott, hogy az 1891 : XI. tőrvényczikknek, ha jól tudom 57. §-a értelmében, a hol mintegy az iparhatóságoknak tétetik kötelességévé, hogy a betegek ápolását előmozdítsák s ezen esetben mintegy alapot szolgáltassanak arra, hogy az ily betegek ápolási költsége megtéríttessék, mondom, ha ez igy van, a mennyiben ezt a rendelkezést én igy fogom fel, e tekintetben tel­jes megnyugvással lennék; de mégis kívánatos­nak tartom, hogy ez irányban ő nagyméltó­sága különösen is nyilatkozzék, RZ3.Z méltóztassék bennünket megnyugtatni sz iránt, hogy abban az esetben, ha az olasz alattvalók az általam jelzett kórházakoa felvétetnek és ápoltatnak, az ápolási költségeket, tekintet nélkül az általam, hivatkozott törvényre, az állam fogja-e fedezni ? Ha e tekintetben teljes megnyugtatást nye­rek, akkor megszűnt godalom, hogy netalán később az ápolási költségek hosszadal­mas tárgyalások után hajtathassanak be és a a törvényhatósági kórházaknak, a mint eddig is tapasztaltuk, az igen nagy hátralékok vajmi nehéz behajtásával kelljen küzdeniök. Arra kérem tehát ő nagyméltóságát, hogy szíves nyilatkozatával nyugtasson meg az iránt és oszlassa el a kételyt abban a tekintetben, hogy az ily kórházak által előlegezett ápolási költségek minden egyéb tekintet mellőzésével, tudniillik tekintet nélkül arra, vájjon vannak-e más források, a melyekből a kiadások pótoltat­nának, elsősorban az állam által fognak fe­deztetni, az állam pedig megtérítést az általam hivatkozott törvény útján vagy más alapból fog nyerni. Kérem ő nagyméltóságát, hogy szíves nyi­latkozatával e tekintetben a netalán később fel­merülhető aggályokat eloszlatni méltóztassék. (Halljuk! Halljuk!) Perczel Dezső belügyminister: Nagy­méltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Az előttem szólott méltóságos főrendi tag úr kér-

Next

/
Thumbnails
Contents