Főrendiházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-4

íäO IV. ORSZÁGOS ÜLÉS. tióját azért kell megtennie, hogy a trőnbeszéd miért nem foglalkozik külügyi kérdésekkel. Méltóztassék megengedni, interpellatiót intézni azért, hogy a trónbeszédben nincsen szó a külügyekről és itt a trónbeszédre vonatkozó felirati javaslatnál pedig azt mondani, hogy hagyjuk ki a külügyekre vonatkozó passust, mert erről a trónbeszédben szó nincs és így nincsen ok, hogy mi a külügyi kérdésekre nézve nyilatkozzunk — ezt én logikusnak nem találom. Megenged nekem ö méltósága, ha teendő interpellatiójának titkát előre elárultam, de azt gondolom, hogy most mindjárt foglalkoznom kell azzal, mert egy-két óra vagy néhány nap múlva talán nem méltóztatnának megérteni azt, hogy miért mondom azt, hogy arra nem felelek. Az 1867: XII. törvényczikk 8. szakasza és természetesen ebből folyólag a gyakorlat is megállapítja azt a jogkört, a mely a magyar kormányt a külügyek tekintetében megilleti és talán ha a méltóságos főrendek felirati javaslatában a külügyek! e vonatkozó azon kis passus, a mely ott van, benn nem foglaltatnék, azok után, a miket ő méltósága elmondott, — a ki szerintem nem distinguálta teljesen a felség jogát és a törvényhozás jogkörét a külügyekről szólva — magam óhajtottam volna, hogy itt most valami felvétessék és azért is kérem, hogy a mostani szöveg megtartassák. (Helyeslés balfelöl.) Igenis, régi gyakorlat állapította meg és törvényes jelleggel bir, hogy úgy a tróbeszédben, mint a felirati javaslatban a külügyekre vonatkozólag nyilatkozat tétessék. Én azt gondolom, hogy e nyilatkozatok folytán a törvényhozás bizonyos jogot szerzett magának és nem tartanám czélszerűnek, hogy ennek a jogkörnek a rövidítésére vagy csorbítására törekedjünk. (Helyeslés a baloldalon.) Hogy a trónbeszéd a legutóbbi alkalommal a külügyekre vonatkozólag nem nyilatkozott, az — mint már más helyen is mondottam és talán az előbb itt is hasonlókép kiemeltem — a czélzatosság jellegével nem bir és kizárólagos indokát abban találta, hogy nem volt mit újat mondani. Azt pedig ismételni, hogy nincs mit újat mondani, a trónbeszédbe felvenni szükségesnek nem tartottuk és ezért, méltóságos főrendek, az ihterpellaüőianem felelve, de nyilatkozva a felvetett kérdésre, kijelenthetem, hogy igenis, a viszonyok a —- gondolom — október 6-án tartott trónbeszéd óta a külfölddel szemben nem változtak, a békés, barátságos viszonyunk, különösen a hármas szövetségre való tekinttel, Németországgal szemben fennáll és azon reményeknek, hogy a békét biztosíthassuk, a legmesszebb ható biztositékát is nyújtja. Kérem, méltóztassanak ennek folytán, az elmondottakra való tekintettel, a felirati javaslatot változatlanul, úgy, a mint szövegezve van, elfogadni. (Helyeslés a baloldalon.) Vécsey József b.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Szavaim helyreigazítása czéljából kérek szót. A miniszterelnök úr ő excellentiája a szememre veti, hogy magammal ellentétbe jövök, a midőn választ kérek egy dologra, a melyre nézve a választ már előre visszautasítottam. Én nem jöttem magammal ellentétbe, mert én ezen passus kihagyását inditványoztam. Felvilágosítást akartam azonban kérni arra nézve, hogy a trónbeszédben a külügyekre nézve hivatkozás miért nem történt. Én csak akkor tettem volna meg az interpellatiómat, ha erre nézve kellő felvilágosítást nem kapok. Minthogy azonban ő excellentiája előbbi felszólalásában erre megadta a választ, hogy tudniilik ő Felsége előbbi trónbeszéde óta a külügyi politikában semmi ujabb fordulat nem állott elő, ezen oknál fogva interpellatiómat nem terjesztem elé. Bánffy Dezső b. ministereínök: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Kénytelen vagyok még egyszer felszólalni, mert ő méltósága — úgy látszik — tréfát csinál a dologból. Bocsánatot kérek, az interpellatio szorosan véve nem is jelentetett be, a mint azt a házszabályok 41. §-a rendeli. És ha azt méltóztatik képzelni, hogy ez kijátszás volt, hogy én feleltem olyanra, a mire felelni nem akartam, akkor tévedni méltóztatik. Én azt mondottam, hogy akkor, a midőn a trónbeszéd nem szól a külügyekről, egyátalában nem tartom lehetőnek, hogy ugyanakkor, aznap egy interpellatióra feleljek azért, mert kérdés tétetik hozzám, hogy miért nincsen a trónbeszédben valami a külügyekre vonatkozólag. Rendes logikus tárgyalás szerint a főrendi tag úrnak van joga a tárgyalás rendén ezt megkérdeznie és ismételten kiemelnie,