Főrendiházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-15

XV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 149 kormány szemébe, hogy ezen törvényjavaslat kizárólag a pénzintézetek javára készíttetik. Cziráky Antal gr. jegyző: Dessewffy Aurél gróf ! Dessewffy Aurél gr.: Nagyméltóságú elnök űr, méltóságos főrendek! Azok után, a miket Széchényi Imre gróf t. barátom elmondott és a melyekhez én a magam részéről szin tén hozzájárulok, nem tagadhatom, hogy ezen törvény bennem igen sok aggályt ébreszt, nemcsak azért, mert átalában az a kifogásom, hogy nem tartom őszintének, hanem azért is, mert benne foglaltatnak oly kérdések is, mint a telepítés, talajjavitási kölcsönök létesítése, feldarabolás és több ilyen szépen hangzó dolgok, a melyeket nem hiszem, hogy egy nyerészkedésre alapított vállalat az ország érdekében sikeresen megvalósíthasson. A mint igen tisztelt barátom, Széchényi Imre gróf is márrámutátott, Németországban megkisérlették a telepítési kérdés megoldását, de úgy., hogy az állam száz millió márkát bocsátott rendelkezésére annak a Generaí-Gommissionnak, a mely azután nemzetiségi, politikai, socialis és más szempontoknál fogva szándékszik ezen kérdést megoldani, de kérdés, hogy vájjon még ezen a módon is fogé az Németországban sikerülni. E javaslat ezen kérdéseket pénzintézetekre, nyerészkedő vállalatokra akarja bízni, a mi absolute lehetetlen dolog a telepítésre nézve,, a mint ő igen helyesen rámutatott, az 1894. évi V. t.-cz. adott bizonyos hitelt a földmívelésügyí ministernekdispositiőjára; de látjuk, hogy annak az eredményei nem biztatók. Á mi azonban én bennem még sokkal nagyobb aggályt ébreszt ezen törvénynél, az őszinteség hiányánál fogva, az abban áll, hogy az átalános közhitel szervezete tekintetében foglaltatnak benne oly dispositiók, a melyek eddigi jogfejlődésünkkel nincsennek logicus összhangban. Eddig a reálhiteíezésnek az alapja az 1876 : XXX. t.-cz. volt, a mely a záloglevelek biztosításáról szól. Ez a reálhitelezés alapjául a becsérték 50°/o-áig való megterheltetést állapította meg, mint maximális határt. Ennek folytán az országban a reálhitelezés az utolsó években igen szép fejlődésnek indult, mert átalában a reálhitel Magyarországon nem drága, hisz méltóztatnak ismerni ezt úgy azon pénzintézeteknél, a melyek záloglevelek kibocsátásával foglalkoznak, mint a földhitelintézetnél, a jelzálogbanknál, a kereskedelmi banknál stb. hasonló intézeteknél. Azt hiszem tehát, hogy senki sem fogja tagadásba venni azt, hogy gazdasági viszonyaink az utolsó években határozottan kedvezőbbekké váltak. Ha pedig most túlmegyünk ezen a határon, tudniillik az 50°/o-on is túlmegyünk a 75°/o ig, azaz a becsérték háromnegyedrészéig való megterheltetéseknél, mint erre t. barátom is rámutatott, mint ezen kötvények kibocsátásánál contempláltatik, a talajjavitási kölcsönöknél akkor oly situatióba fognak jöhetni ezen kibocsátandó kötvények és papírok, a melyek kamatoztatása bizonyos tekintetben kérdésessé lesz téve, mert nem hiszem, hogy bárkiig találkozzék, a ki azt mondhatná, hogy szemben az 5—6 év előtti jövedehnezéssel, a földbirtok mostani jövedelme nagyobb. Én tehát ennélfogva a magam részéről aggálylyal tekinteni azt, ha még eléggé nem consolidált viszonyaink mellett mi utánozni akarjuk a német- vagy francziaországi jelzálogi rendszert, a mely bizonyos esetekben 50—80 vagy 70°/o-ig megy fel a hitelezés tekintetében. Ez az egyik aggály, a melyre rá akartam mutatni. Van azonban egy másik aggályom is, a mely fináncz-politikai szempontból hozható fel. Nevezetesen a 2. §. b) pontjában az \an, hogy oly kötvények is fognak kibocsáttatni, a melyeknek oly követelések ás értékek képezik az alapját, a melyek az állammal vagy állami pénzintézetekkel (vállalatokkal) szemben állanak fenn. Mit jelent ez? Azt, hogy egyes ressortministerek külön is csinálhatnak kölcsönöket egyes pénzintézeteknél, a mit nekem helyes adó- és közgazdasági politikai szempontból kifogásolnom kell. Mert ha az államnak vannak I egyes szükségletei, azok vétessenek be a budgetbe, és akkor a tőrvényhozás tagjainak joga van ehhez hozzászólni, de hogy egyes ministerek külön kölcsönöket csináljanak, a mint láttuk a kereskedelmi budgetben, hogy milliókra mentek azok a függő kölcsönök, melyek az állami vasutakra vonatkoztak, vagy például