Főrendiházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–1898. január 17.

Ülésnapok - 1896-14

XIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 141 királyi bíróságoknak, azok pedig rövid kihallgatás után legtöbb esetben azonnal szabadon bocsátják. De hiszen nemcsak szóbelileg történik ez az izgatás, hanem méltóztatnak meg győződhetni arról, hogy ez idő szerint hány ilyen — nem mondhatnom irodalmi termékeknek, mert hiszen ez vállalat, speculatio — hány ilyen socialisticus lap, vagy pedig nem is hírlap, hanem csak egyes izgató nyomtatvány van forgalomban. A sajtótörvény szerint pedig a közigazgatási hatóságoknak a nyomtatvány utján elkövetett lazításokban addig, míg az esküdtszék ezek felett nem határoz, nem szabad eljárniuk, sem praeventive, sem másfélekép. A legtöbb helyen azt látjuk, hogy az a szegény magyar paraszt szenved, a kit mint a hódmező vásárhelyi esetben is odaállítottak a törvényszék elé; elitélték, mert szóval mondta el azt, a mit százezer meg százezer nyomott példányban előtte terjesztettek, kézről-kézre adtak, most pedig úgy terjesztenek, mivel ezt a közigazgatási hatóságoknak ébersége mégis megakadályozta, hogy az országutakon a munkásföldek mellett száz meg száz számra hintegetik el a példányokat. Ezeknek bajok nem történik, mig azok, a kik szóval tovább adják ugyanezt, a törvény szigorától elitéltetésökkel lakolnak. De mindezek folytán a kormány ez idő szerint — mert itt nem kormány intézkedés kellene, hanem törvényhozási, — a törvényhozástól rendkívüli intézkedést nem kivan kérni, bevárja a dolgok további fejleményeit, és attól fogja függővé tenni további eljárását, hogy azon módozatok után, a melyeket a maga részéről a baj orvoslására javaslatba hoz, kényszerítve fogja-e magát érezni arra, hogy rendkívüli intézkedéseket is hozzon javaslatba a törvényhozás előtt. Kérem a méltóságos főrendiházat, méltóztassék válaszamat tudomásul venni. Elnök: Méltóztatnak a miniszter úrnak Szapáry István gróf főrendiházi tagnak kérdésére adott válaszát tudomásul venni ? (Tudomásul veszssük.) Tudomásul vétetik. Következik a napirend. Méltóztassék felolvasni a honvédnevelő és tisztképző intézetekre vonatkozó javaslatokról szóló bizottsági jelentést. Dessewffy Aurél gr. *. Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek ! Á napirendhez kívánok szólani. Kérném az igen tisztelt elnök urat, méltóztassék a házat megszámláltatni, mert szabályaink szerint úgy tudom, 40 tag jelenléte szükséges arra. hogy a ház határozatképes legyen. Nem hinném, hogy kellő számban volnánk arra, hogy egy ily fontos törvényjavaslatot átalában tárgyalhassunk. Lechner Ágost: A tárgyalásra vonatkozólag nincs határozott szám megállapítva, csak a határozathozatalhoz. Elnök: Érdemleges határozathozatalra nem vagyunk elegen, tehát az ülést egy negyedórára felfüggesztem. (Ssünet után.) Elnök : Méltóztassanak helyűket elfoglalni, az ülést újból megnyitom. Következik a honvéd nevelő- és képzőintézetekről szóló törvényjavaslat tárgyalása Gáli József jegyző (olvassa a közjogi törvénykezésügyi és a pénzügyi bizottságok jelentését). Elnök: Méltóztatnak átalánosságban hozzászólni a törvényjavaslathoz ? (Elfogadjuk!) Senki sem kivan szólni, kimondom, hogy a törvényjavaslat átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául el fogadtatik. Következik a részletes tárgyalás. Gáli József jegyző (olvassa a törvényjavaslat szakaszait, a mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök: Kérem azon főrendiházi tagokat, a kik a részleteiben is elfogadott törvényjavaslatot elfogadják, méltóztassanak feláílani. (Megtörténik.) A törvényjavaslat el van fogadva. Erről a képviselőház szokott módon értesíttetni fog. Következik a második tárgy.* a közös hadsereg katonai nevelő- és üsztképző-intézeteinél a magyar korona országaiból származott ifjak részére létesített állami alapítványi helyekről szóló törvényjavaslat. Gáll József jegyző (olvassa a főrendiház közjogi és pénzügyi bizottságának jelentését a császári és királyi közös hadsereg katonai nevelő- és tisztképző-intéseteinél magyar korona országbeli ifjak részére létesített állami alapítványi helyeket illető