Főrendiházi napló, 1896. I. kötet • 1896. november 25–1898. január 17.
Ülésnapok - 1896-14
XIV. ORSZ munkásokat most közvetlenül aratás előtt olyan mozgalomra csábítsák, mely az eddig csakis az ipari vállalatoknál és bányáknál meghonosodott strike elméletén alapulva, azt célozza, hogy a gazdasági munkát akkor szüntetik meg, a mikor a földbirtokosuak eagy földbérlőnek kiszámíthatatlan kárt okozna, de egyúttal az államra nézve is káros volna, mert azon a vidéken az adó arra az évre teljesen elenyésztetnék. Miután tudomására jutott a kormánynak az, hogy ilyen irányban folyik az izgatás és egyrészt már is mutatkozik ennek az izgatásnak eredménye, a mennyiben néhány helyen — és sajnálattal kell hozzá tennem, épen a legmagyarabb vidékeken — az arató munkások hajlandók füleiket ilyen tévtanoknak megnyitni: a kormány a maga részéről kötelességének tartotta, hogy e tekintetben mindazt, a mit a törvények szerint megtennie kell, és megtennie lehet, előkészítse. Az idevágó intézkedések 3 csoportba oszthatók. Az első és legfőbb intézkedés az volt, hogy a kormány rendelkezett az iránt, hogy a közigazgatási hatóságok által, különösen pedig a helyi hatóságok által a munkások kellő időben figyeímeztettessenek arra, hogy ők azáltal, ha továbbra is hallgatva a csábítók szavára, a munkát csakugyan megszüntetni és elvállalt szerződésszerű kőtelességöket megszegni akarnák, igenis csinálnak kárt az illető földtulajdonosnak vagy földbérlőnek, de a legnagyobb és legmaradandóbb kárt végre is önmagoknak fogják okozni, mert az illető földtulajdonos vagy földbérlő természetes, hogy nem fogná most érni kezdő vagy érő gabonáját akár kicsorogni, akár elrothadni hagyni, hanem akárhonnan vett munkásokkal s esetleg aratógépekkel aratná le gabonáját; és nagyon természetes, hogy ha egyszer már arató-gépet vett és azzal aratott és akár az ország területéről, akár a külföldről hozott munkásokkal dolgoztatott : ezt soha sem fogja feledni és éreztetni fogja azokkal, a kik őt ily veszedelmes károsodásnak akarták kitenni. Tehát hogy értsék meg a munkások, hogy jól meggondolják, mielőtt magokat ilyen minden tekintetben csak önmagok kárával járó elhatározásra reászánják. ÍGOS ÜLÉS. 139 A második intézkedés az volt, hogy t. collegánk a földmívelésügyi minister úr mindent elkövet arra nézve, hogy arra az esetre, ha aratás beálltával ez a strike csakugyan bekövetkeznék, azok a gazdák, a kik önhibájukon kivüí — nem azok, a kik számításból, speeulatióból vagy a munkásokkal szemben tanúsított rossz bánásmódból kifolyólag, hanem azok a gazdák, a kik rendes viszonyok mellett szerződtek a munkásokkal és most ezek nekik minden indok nélkül tagadnák meg a munkát, ebben az esetben munkásokat kapjanak. Ez pedig háromféleképen contempláítátik. Még pedig először is evidentiában tartatik az, hogy mely vidékeken vannak fölösleges munkások, a kik aratás idején elhozhatok lesznekHozhatók pedig először az országnak azon vidékeiről, különösen északi helyeiről, a hol a klimatikus viszonyoknál fogva az aratás 4 — 6 héttel később történik, mint az alföldön. Másodszor hozhatók munkások az ország határain kívül, akár ő felségének Lajthán túli országaiból és tartományaiból, akár a külföldről. És harmadszor munkás tartalék-csapatról is gondoskodott a kormány az által, hogy a mezőhegyes! m. kir. ménesbirtokon' több ezer főre menő munkás-tartalékot létesít, mely minden órában külön vonatokkal 50—200 főnyi csapatokban az illető munkaadók rendelkezésére bocsáttathatik. Ezek után hozzá kell még tennem azt az egyet, hogy munkás-felesleg lesz azokon a vidékeken, melyeken — sajnos — legutóbb a nagyobb folyamok kiáradása következtében egész községek termése a hullámok által tönkretétetett, úgy hogy az vagy az iszapban fekszik, vagy zölden lekaszálni voltak kénytelenek az illetők. De figyelembe veendő az is, hogy az idén, mint a statistika mutatja, a tavasziak közül az árpával körülbelül 70.000 holddal, zabbal körülbelül 55.000 holddal vettetett be kisebb terület, mint a múlt évben. Azonkívül megtette a kormány azokat az intézkedéseket, melyek szükségesek arra, hogy a közigazgatási hatóságok a most aratás előtt még meglevő időt, valamint az aratás idejét is leginkább — egyéb természetű sürgős dolgaik [ elintézésén kivül - a munkás és munkaadó 18*
