Főrendiházi napló, 1892. VII. kötet • 1896. szeptember 19–október 3.
Ülésnapok - 1892-108
4 GVIII. ORSZ Elnök: Nincsen ellene észrevétel ? Ha nincs, határozatképen kimondom, hogy a méltóságos főrendek Zmejánovics Gábor verseczi görög-keleti püspöknek a főrendek jegyzékébe történt beigtatását, valamint Vállyi János tiszáninneni református egyházkerületi főgondnoknak, Migazzi Vilmos gróf és Degenfeld-Schomburg Gusztáv gróf örökös jogú, úgyszintén Szécsen Antal gróf és Ivánka Imre élethossziglan kinevezett főrendiházi tagoknak abból történt törlését tudomásul veszik. Normann-Ehrenfels Piezső és Normann Ehrenfels Gusztáv grófok, valamint Piret de Bihain Béla báró örökös főrendiházi tagsági jogukat vagyoni képesítés alapján az 1885. évi VII. törvényczikk 2. §-a c), illetőleg b) pontja értelmében elismerik és királyi leveleik kieszközlésére a főrendiház elnökségét azon kijelentéssel kérik fel, hogy Piret de Bihain Béla báró az idézett törvényczikk 3. §-ának rendelkezéséhez képest tagsági jogát csakis a legközelebbi országgyűlés megnyitásától kezdve gyakorolhatja. Mindezekről a belügyminister értesíttetni fog. Van szerencsém jelenteni, hogy a képviselőháztól beérkezett a bűnvándi eljárásról szóló törvényjavaslat és jelentéstétel végeit a közjogi és törvénykezési bizottságnak adatott ki. Egyelőre tudomásul szolgál. A közjogi és törvénykezési bizottság beadta jelentését az országgyűlési képviselők választása feletti bíráskodásról szóló törvényjavaslat tárgyában. Ez a jelentés kinyomatott, a főrendiház tagjai közt szétosztatott és érdemleges tárgyalás végett annak idején napirendre fog tűzetni. Tudomásul szolgál. A közjogi és törvénykezési bizottság beadta jelentését a bűnvádi perrendtartásról szóló törvényjavaslat tárgyában. A jelentés a méltóságos főrendek kezei közt lévén, a mai ülés napirendjére tűzetett ki. Kérem a jelentés felolvasását. Gáll József jegyző (olvassa a jelentést). Elnök: A közjogi és törvénykezési bizottságok ezen beható és részletes jelentése után az átalános tárgyalást megnyitom. Gyulai Pál jegyző : Erdély Sándor igazságügyminister! Erdély Sándor igazságügyminister: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! GOS ÜLÉS. A napirenden álló törvényjavaslatnak nemcsak igazságszolgáltatási, de politikai szempontból is igen nagy fontosságára való tekintettel, szükségét érzem annak, —• még ha ismétlésekbe bocsátkoznám is —hogy eztajavaslatot, annak alapelveit, létrejöttének a módját röviden megismertessem. Gzélom ezzel nem egyéb, mint az, hogy e méltóságos ház tagjainak a szavazásnál az elhatározást, a mennyire iehet, megkönnyítsem, hogy azután ez a javaslat, a mely az országnak egy vitális nagy szükségletét fogja kielégíteni, mielőbb nagyméltóságtok és méltóságtok szavazatával törvényerőre emelkedjék. A büntető perrendtartás megalkotása — el lehet mondani — már több mint egy százada a vajúdás korszakát éli; mert elmúlt már száz éve annak, midőn a magyar törvényhozás határozatot hozott, a melyben e törvény megalkotását rendelte el és azóta készültek is törvényjavaslatok — hat-hét, — törvényerőre azonban egyik sem emelkedett. Maga ezen törvényjavaslat majdnem két évtized óta van az előkészítés stádiumában. Az országnak előkelő, elméletileg és gyakorlatilag képzett, kiváló erői munkájának az eredménye ez. Szakvélemény, hírlapi kritika volt elég. A felmerült eszmék, a felmerült, indítványok a javaslat végszövegezésénél az elvek határain belől figyelembe vétettek. Én a javaslatot az előkészítési stádiumon már túl, benyújtásra készen találtam. Mielőtt azonban azt a törvényhozás elé hoztam volna, habár annak alapelveit és intézkedéseit nemcsak ismertem, de magaméinak is vallhatom, még egy alapos és gondos revisio tárgyává tettem és csak mikor meggyőződtem arról, hogy ez a javaslat megfelelően elő van készítve, és hogy arra a törvényhozás a maga sanctióját teljes megnyugvással reáadhatja, csak akkor nyújtottam be a törvényhozásnak. A képviselőház igazságügyi bizottsága ezt a törvényjavaslatot hónapokon keresztül a legnagyobb alapossággal és gondossággal tárgyalta, kritika tárgyává tette annak rendelkezéseit. Az igazságügyi bizottság jelentéséből meg fog győződni mindenki, hogy e bizottság a maga kötelességét a legnagyobb pontossággal teljesítette.
