Főrendiházi napló, 1892. VI. kötet • 1895. szeptember 26–1896. június 30.
Ülésnapok - 1892-101
CL ORSZi! sza, hogy azt a változott viszonyokra való tekintettel, valamint az Engem megillető legfőbb kegyúri és felügyeleti jogok s a római katholikus egyház szervezetének szigorú szem előtt tartásával újabb megfigyelés alá vegye és kellő módosítás után jóváhagyás végett újólag Hozzám terjeszsze fel. Felteszem egyébiránt, hogy a fentemiitett 1869-iki választási szabályzat csakis a szervező congressus alakulására szolgáland, mely congressus a kérdéses autonómia szervezetének meghatározásával egyúttal hivatva leend ezen autonómiát képviselő testületnek mikénti alakulását megállapító szabályzatot előterjeszteni. Midőn végre a congressus megtartására kitűzendő időpontot illetőleg további előterjesztését a bibornok-herczegprimás meghallgatása után, annak idején elvárom, felhatalmazom önt, hogy adandó alkalommal a magyarországi katholikus egyház önkormányzatának ügyére vonatkozólag az országgyűlés mindkét házában jelen elhatározásom érteimében kijelentéseket tehessen.* így tehát tájékoztattam a méltóságos főrendeket arról, a mit a kormány programmjában és kötelességéhez híven a katholikus autonómia szervezése tárgyában ő császári és apostoli királyi Felségének előterjeszteni szükségesnek tartott és mély hódolcttal vettük ő Felségének legmagasabb elhatározását. Méltóságos főrendek! Még igen röviden csak a congrua kérdésére akarok kiterjeszkedni, inkább csak azt a czélt akarván megjelölni, mely czélnak a congrua rendezésére kibocsátott immár két rendelet szolgál. Méltóztatnak tudni azt, hogy a lelkészkedő papság congruája, illetményei igen sok helyütt oly alacsonyan vannak megállapítva, hogy valóban a léttel, existentiájukkal küzküdnek. E kérdés már régóta napirenden van. Ennek történetével sem kívánok ez alkalommal foglalkozni. Még hivatalbeii elődöm, Trefort hozta az egész kérdést napirendre kormányzati szempontból. En az ő császári és apostoli királyi Felsége által összehívott congrua-bizottság munkálatának álláspontjára helyezkedtem. Es talán ismeretes a méltóságos főrendek előtt, hogy már is két rendeletet adtam ki az illetékes minister arakkal együttesen. FŐRENDI NAPLÓ. 1892—97. VI. KÖTET. 89 Ezen rendeletek egyike a főpapi javadalmak összeírásával, másika a lelkészkedő alpapság jövedelmeinek összeírásával foglalkozik. Sőt június 20-át már meg is jelöltem azon határnapul, midőn az összeírás kezdetét veszi. Ennek az összeírásnak három főczélja van. Egyik az, hogy a congrua kiegészíthető legyen, hogy megtudjuk — egy létminimumot természetesen felvéve •— minő összeg az, melyre szükség van, hogy a lelkészkedő papság illetményei tisztességes létminimumra kiegészíthetek legyenek. A második czél: támpontot szolgáltatni a méltóságos főrendek által jól ismert 1887. márczius 22-én kelt királyi leiratban felsorolt reformok keresztülvitelére, t. i. a párbér, kegyuraság? stoiadíjak és gör. kath. lelkészek illetményeinek rendezésére, mert hisz ha jól emlékszem, az ötezret meghaladó kath. parochia közül csaknem 2100 gör. kath. és legtöbbnyire igen rosszul javadalmazott parochia van. A harmadik czél, hogy ezen hiteles összeírás alapján megállapítlátván az egyes illetmények összes jogalapjai, a lelkészi jövedelmek behajtása elömozdittassék és biztosittassék. Ennek a három czélnak a szolgálatában áll az elrendelt összeirási munkálat. Magára az összeírásra nézve az önbevallás elvét fogadtam el, mely némileg ellentétben van a Trefort idejében előkészített, munkálatokkai, melyek szerint nyomozó bizottságot óhajtottak kiküldeni. Az önbevallás rendszerét követték Austriában is és ott is jónak bizonyult, és természetes, hogy egyszerűbb is, nem jár annyi nehézséggel és költséggel, mintha egy comissio községről-községre utaznék. Sokszor a nyomozó bizottságnak félreértésből bizonyos akadályokat gördítettek volna eléje. Hisz ma már van telekkönyvünk, adókataszterünk, rendes adórendszerünk, szóval hiteles okmányok alapján lehet dolgozni s maga a nyomozó bizottság sem tehetne egyebet, mint azt, hogy ezek alapján írná be az adatokat. Ez okból ajánlottam ő császári és apostoli királyi Felségének az önbevallás rendszerét. Csak arra kérem a méltóságos főrendeket, hogy nagy befolyásukat és hatáskörükben lévő minden eszközt lennének szívesek a szeretet e nagy munkájának sikere érdekében felhasználni, mert valóban igen nagy és nemes czél az, mely előt12 SOS ÜLÉS.
