Főrendiházi napló, 1892. VI. kötet • 1895. szeptember 26–1896. június 30.

Ülésnapok - 1892-98

XGVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. m dály fenn nem forog, mert financiális szem­pontból is úgy áll a dolog, hogy a szőlő vesz­szők költségei már ma is szerepelnek a költ­ségvetésben és igy a szőlővesszők kiosztását ezen törvény intézkedései egyátalán nem tán­gálják. A mi a második kérdést illeti, a melyet ö méltósága Keglevich István gr. felemlíteni méltóztatott, én is abban a véleményben va­gyok, hogy az államnak első sorban feladata megmenteni magát a szőlőmívest ott, a hol ö a szőlőt mívelni akarja. Ez első sorban az állam feladata. A második feladat azonban, ha ez nem lehetséges, megmenteni az objectumot, azt az adótárgyat, azt a közgazdasági értéket, a mely pusztulásnak indult. Ebből azonban nem vonhatom le azt a következtetést, a me­lyet ö méltósága levont, hogy ha az elpusztult szőlőnek birtokosa bárhová is elköltözik, őt ott is részesítsük ezen törvény kedvezményei­ben, mert ez e törvényjavaslat intenlióival homlokegyenest ellenkezésben áll. Mert nem az a czélja ennek a törvényjavaslatnak, hogy mi átalában a szőlőmívelést fejleszszük és pl. oly területeken is fejleszszük, a melyek elsőrangú bort nem képesek szolgáltatni; mivel akkor, ha mi államilag garantirozott kölcsönökkel átalá­ban akarnók a szőlőmívelést előmozdítani, akkor egészen hamis és azt hiszem, téves ta­lajra jutnánk, mert természetellenes irányban fejlesztenék szőlőgazdaságunkat a többi gazda­sági ág rovására. Hiszen akkor minden ember a szőlőtermelésre adná magát, akár van alkal­mas talaja, akár nincs, és állami támogatás­ban íészesittetnék. Itt a feladat nem lehet más, mint az, hogy lehetőleg reconstruáljuk azon hires borvidékeket, a melyek az országnak nagy kincsét képezik és elpusztultak. A mi azon túl van, azt kénytelenek vagyunk a magántevé­kenységre bizni, mert különben oly rohamos szőlőtermelés állana elő ebben az országban, a mely talán a többi termelési ágak rovására menne és a mi a munkabérek természet­ellenes fejlődésével is éreztetné a maga ha­tását. A dolog tehát úgy áll, hogy ha a szőlő­míves megmarad azon a területen, a melyre ezen törvény intézkedései kiterjeszkednek, ter­mészetes, hogy első sorban ő részesül annak kedvezményeiben, azonban nem részesül benne, ha ő elköltözött oly vidékre, a mely átalában nem alkalmas szőlőtermelésre, vagy nem olyan elsőrendű borvidék, hogy ott is igényt tart­hasson e kedvezményekre. Ez a törvény inten­tiója. (Helyeslés.) Elnök: Elleninditvány nem tétetvén, az 5. §. elfogadtatott. Cziráky Antal gr. jegyző (végigolvassa a 6—20. szakaszokat, mely eh észrevétel nélkül el­fogadtatnak). Elnök: A méltóságos főrendek a törvény­javaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadván, a részletekben pedig semmi változtatás nem történvén, kimondhatom hatá­rozatképen hogy a méltóságos főrendek a phylloxeru által elpusztult szőlők felújításának előmozdításáról szóló törvényjavaslatot átalá­nosságban és részleteiben elfogadják, a miről a képviselőház a szokott módon értesít­tetni fog. Méltóztassék a mai ülés jegyzőkönyvéi felolvasni. Gyulai Pál jegyző (olvassa). Elnök: Ha észrevétel nincs, hitelesíttetik. Ezzel az ülést berekesztem. (Az ülés végződik d. u. 1 óra 30 perczkor.)

Next

/
Thumbnails
Contents