Főrendiházi napló, 1892. VI. kötet • 1895. szeptember 26–1896. június 30.
Ülésnapok - 1892-91
16 XCI. ORSZÁGOS ÜLÉS. sitással, hogy az »áttérés« szó helyett »kilépés«, illetőleg »belépés« értendő, továbbá hogy az, idézett törvényczikk 4. és 5. §-aiban emiitett bizonyítványok az illetékes elsőfokú közigazgatási hatóságnál mutatandók fel, a mely azt az egyház illetékes lelkészét vagy előljáró ságát értesiti, melyből az illető kilépni, illetőleg melybe belépni óhajt. Az elhagyott egyház elvei az abból kilépettre semmiben sem kötelezők.« Elnök : Következik az eredeti javaslat 23. §-a. Kérem, szíveskedjék felolvasni a hármasbizottság által e szakaszhoz ajánlott módosítást. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa): »A régi 23., most 24. §-ból ezek a szavak .>a nélkül, hogy más felekezethez csatlakoznék«, mint feleslegesek és félreértésre alkalmat adók, törlendők.« Elnök: Kivan valaki hozzá szólani? Ha nem, felteszem a kérdést; azok, kik a bizottság módositását elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség a módosítást elfogadja s ennélfogva a régi 23., most 24. §-ból kihagyatnak e szavak: »a nélkül, hogy más felekezethez csatlakoznék*. Következik a régi 24. §. Méltóztassanak meghallgatni a hármasbizottság indítványát. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa). »A régi 24., most 25. §-ban az időtartamot, meddig a kilépett fizetési kötelezettsége elhagyott egyházával szemben fenmarad, három év helyett öt évben véljük megállapitandónak s a vitássá vált járulékok feletti bíráskodással elsőfokúlag a községi képviselőtestület helyett kis- és nagyközségekben a szolgabírót, rendezett tanácsú városokban a városi tanácsot ajánljuk megbizandónak. Ezekhez képest ennek a §-nak bekezdését és a) pontját, következő szövegben javasoljuk elfogadásra: »25. §. A bevett vallásfelekezetek valamelyikéből kilépett mindaddig, mig valamely bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezethez nem csatlakozik: a) Köteles a kilépés idejét követő ötödik naptári év végéig esedékes rendes egyházi járulékokat annak az egyháznak szolgáltatni, melyből kilépett, a kilépés idejét követő öt év egyikében sem terhelhető azonban nagyobb járulékkal, mint a mennyit a kilépés évében tartozott fizetni.« A b) pont és a c) pont első és harmadik bekezdése változatlanul ajánltatik elfogadásra, a c) pont második bekezdése pedig azzal a módosítással, hogy »a községi képviselőtestületnek*, helyébe »kis- és nagyközségekben a szolgabírónak, rendezett tanácsú és« teendő. Elnök: Kíván valaki hozzászólani? Ha nem kivan senki, felteszem a kérdést: a kik a hármasbizottság által a régi 24. §-on tett módosítást elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség a szakaszt a hármasbizottság által telt módosításban fogadja el. Következnék a képviselőház által beigtatott új szakasz, melyet a hármasbizottság e fejezet elé kivan tétetni. E szakasz így hangzik. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa). »Az 1868. évi Lili. tcz. t—8. §-aiban foglalt rendelkezéseknek hatálya minden bevett vallásfelekezetre kiterjesztetik.« Zichy Nándor gr.: Kérem méltóztassék e szakaszra vonatkozó módositványomat felvétetni. Rudnyánszky József b. jegyző: Zichy Nándor gr. e 25. §. törlését indítványozza. Zichy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök, méltóságos főrendek! Az a szakasz, mely nagy fontossággal bir e törvényjavaslatban, kivált a kereszténység szempontjából, az, a melyről jelenleg szólunk. Mert voltaképen mit tartalmaz az? Nem azt tartalmazza, a mihez egyik vagy másik is hozzájárulhat, hogy tudniillik a büntetések és tilalmak, a melyek a keresztény vallásról a nem keresztény vallásra való áttérés útját állják, töröltessenek, vagy hogyha teszem, ezen eljárás ellenében erőszak alkalmaztatnék, hogy a közigazgatás által alkalmazottba törvény által elrendelt ezen erőszakos eljárás jövőre ne alkalmaztassák. De ezen szakaszban egyébről van szó, arról, hogy itt kimondjuk
