Főrendiházi napló, 1892. VI. kötet • 1895. szeptember 26–1896. június 30.

Ülésnapok - 1892-101

CL ORSZÁGOS ÜLÉS. 97 jól ismerem. De tagadhatatlan, hogy azokban a körökben, melyek ily folyamodványok kér­désével foglalkoznak, ő excellentiájának igen nagy befolyása van s ki kell jelentenem, hogy nem a római katholikusok azok, kik az elemi iskoláknál az államsegélyt nem akarják igénybe venni, hanem inkább a román nemzetiségű egyházmegyék. Sőt van olyan egyházfelekezet is, melynek községei közül mindössze talán három vette igénybe az államsegélyt. Azt hiszem, ezeknél is van befolyása ő excellentiájának s ezért kértem, hogy ezt az ügyet a közjó érde­kében kissé mozdítsa elő. Másik észre vételében ö excellentiája to­vábbra is ragaszkodik ahhoz, hogy helytelenül jártam el, midőn ő Felségének ezen legmaga­sabb elhatározását már előbb be nem jelentet­tem a méltóságos főrendeknek. Erre nézve csak ismétlem, hogy én a legfelsőbb resolutió­hoz ártom magamat, ahhoz a mit uram, királyom ebben rendelt, midőn azt mondja, hogy »adandó alkalommal* tegyem meg a szükséges felvilágosításokat s egyátalán nem arra voltam felhatalmazva, hogy nem várva semmi alkalmat, azonnal felolvassam az ország­gyűlés mindkét házában a királyi resolutiót. A mi harmadik észrevételét illeti, hogy az autonómia-bizottság semmiféle megbi/.ást nem kapott, erre csak azt jegyzem meg, hogy az a legfőbb kegyúr resolutiója alapján lett össze­hiva s nem is állítottam, hogy valami válasz­tási alapon kapott volna megbízást, csak azt mondtam, hogy mint véleményező testületnek álláspontjára helyezkedtem. Felolvastam, mi a bizottság véleménye és erre nézve jeleztem, hogy átalában hozzájárultam és igy ez szol­gált tulajdonképen a kormány előterjesztésének alapjául. A mi azt az észrevételt illeti, hogy az összeírás időpontját eltolom azzal az indoko­lással, hogy tulajdonképen majd akkor teszek előterjesztést a congressus összehívása iránt, midőn olyan autonómiát fognak alkotni, a me­lyet mi akarunk, igenis állítottam, hogy a congressus összehívása és az autonómia léte­sítése két különböző dolog. Nagyon fontos kellőkép előkészíteni az autonómia sikerét épen azokra nézve, kik azt komolyan akarják, — a FŐRENDI NAPLÓ 1892—97. VI. KÖTET. ki csak congressusi gyűlést és itt dietiókat akar — annak közönyös. Én egész egyszerűen megmondom, nem tartanám szerencsés dolog­nak, ha az a felizgatott, bizonyos irányban a szélsőségig menő és sok tekintetben magát egyenesen a főpapsággal ellentétbe helyező szélső mozgalom nyerné meg azt a bizonyos döntő befolyást, mely az autonómia szerveze­tét, úgyszólván létezési feltételeit állapítja meg, mert akkor ismét ott vagyunk, hogy hiába ülne össze a congressus, mert ő Felsége bizo­nyára nem fog ratifieálni olyat, a mi nem biz­tosítja a legfőbb kegyúri jogok teljes védelmét s ellentétben áll az egyház hyerarchiai szerve­zetével is. Én legalább felelősségem érzetében ily autonómiai szervezet megerősítése iránt előter­jesztést semmi esetre sem tennék, de azt hiszem más sem ezen a helyen, a ki komolyan fogja fel kötelességét. A congruát illetőleg bizonyos megvetéssel méltóztatott nyilatkozni a statistikai adatok gyűjtéséről, mely szót mind gyűjtőnevet és comprehensiv kifejezést használtam, hogy tudni­illik ily nagyfontosságú kérdésben nem lehet a rendezéshez nyúlni a nélkül, hogy a kellő összeírások meg ne történjenek, és teljesen lehetetlennek tartanám a eongrua rendezésé­hez nyúlni az ily összeírás nélkül és ezt fele­lőssége érzetében e helyről ő excellentiája sem merné tenni. Nagyon csodálkozom ő excellen­tiája ama kijelentésén, hogy ezek mind olyan tiszta, egyszerű és ismeretes dolgok, itt nem kell semmi statistikai gyűjtés, összeirás. Mert hisz maga a kegyuraság jogi tartalma olyan bonyolult, nehéz kérdés, hogy csaknem minden egyes esetben vissza kell tekintenünk messzemenő resolutió­kig, hogy tisztázhassuk a nem csekély szám­ban felmerült kérdéseket. Csak egyet mondok: a községek és szabad királyi városok kegyúri jogára nézve mi a nélkül, hogy az összeírás­ban kellő támpontot ne szerezzünk, törvény­javaslatot előterjeszteni teljes lehetetlennek tartjuk. Ezeket tartottam szükségesnek elmondani és megjegyzem, hogy alapos munkát csakis ily összeírással lehet elkésziteni. Elnök; Szólásra senki sem lévén fel­13

Next

/
Thumbnails
Contents