Főrendiházi napló, 1892. VI. kötet • 1895. szeptember 26–1896. június 30.

Ülésnapok - 1892-101

94 CL ORSZÁGOS ÜLÉS. különösen a belügyminister úrbetekintést szerezve magának a viszonyokba, úgy mint más tekintetben, úgy az egészségügy tekintetében is elő fogja mozdítani a közügyet, azért ugyanazon bizalommal, melylyel eddig szavazatommal támogattam a nagyméltóságú kormányt, a belügyministeri költségvetéshez hozzájárulok. (Éljenzés a baloldalon.) Perczel Dezső belügyminister: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Meg fogja nekem engedni a mélyen tisztelt főrendiház, hogy azon szakszerű fejtegetés után, melyet az előttem szóló méltóságos úr a közegészségügyi viszonyokra nézve az imént elmondott, számolva az idővel és azon körülménynyel, hogy talán még ma sikerülni fog az egész költségvetést végigtárgyalhatni, csak egész röviden egy pár nyilatkozatot tegyek a magam részéről is. A mi mindenekelőtt az ország közegész ségügyi viszonyairól szóló jelentést illeti, melyre nézve a méltóságos úr azt kivánta volna, hogy abban a közegészségügyi felügyelő működéséről részletes kijelentések foglaltassanak, én a magam részéről szintén nagyon szívesen tenném ezt és teljesen helyénlevőnek tartom az általa nyilvánított óhajt, de megkell jegyeznem,hogy a belügyi kormányzatot ezen évi jelentések összeállításánál mindig egy másik czél is vezérli és ez az, hogy túlságosan hosszasak ne legyenek, hogy az által inkább olvastassanak, mert az ember természetében rejlik, hogy mennél vaskosabb egy bizonyos jelentés, kivéve azokat, a kik szakértelműknél vagy különös érdeklődésűknél fogva utalva vannak, hogy ezt a jelentést olvassák, annál inkább, — nem akarom azt a szót használni: irtózattal, hanem félelemmel veszik kezökbe. Különben nem zárkózom el ettől és lesz gondom rá, hogy azon irányban, a melyben kívántatott, az egészségügyi felügyelők működéséről a legközelebbi jelentésben már foglaltassanak részletek. A mi a múlt évit illeti, sajnálom, hogy ebben a tekintetben kívánságának nem felelhetek meg, mert az 1895-iki közegészségügyi viszonyokról szóló jelentés már elkészült, sajtó alatt is van és pedig ezúttal azért oly sietséggel, mert szándékom az, hogy a kiállítás alatt megjelenő szakköröknek már rendelkezésökre boesáthassam, s miután ez idén több congressus is fog tartatni, gondoskodtam arról, hogy az kivételesen nemksak magyar nyelven, hanem franczia és német nyelven is napvilágot lásson. A mi a másik kérdést illeti, melyet a méltóságos főrendiházi tag úr a belügyi kormány figyelmébe ajánlott tudniillik a trachoma és a tüdővész kérdését, mindkét kérdés oly fontos közegészségügyi tekintetben, mint a mennyire más tekintetben a legnehezebb két kérdés, melylyel a belügyi kormányzatnak a közegészségügyi viszonyokban megküzdenie kell; a trachoma különösen azon körülménynél fogva, hogy fájdalommal nem jár, hogy az illető sokszor maga sem tudja, hogy trachomában szenved, hogy az ő látóképességére különösen e baj keletkezésének első idejében zavarólag nem hat, az illető nemcsak hogy nem jelentkezik, hanem akárhányszor eltagadja, csakhogy keresetétől, munkájától a hosszú ápolás alatt el ne vonassék. A mi a tüdővész kérdését illeti, sajnos, hogy azok az adatok, melyeket a jelentés felsorol, a valódi tényállásnak megfelelnek. Mindazt, a mit a tudomány mai állásában tenni lehet, a belügyi kormány kötelességének tartja megtenni és szándékozik jövőre is, mindenesetre fokozottabb mérvben odahatni s ebben a tekintetben számit a közegészségügyi tanács szakszerű támogatására és initiativájára. Ezeket kívántam röviden felhozni, kérem a méltóságos főrendeket, méltóztassanak a tételt megszavazni. (Helyeslés.) Elnök: Miután szólani senki sem kivan, a közegészségügyi kiadásokról szóló tétel elfogadta tik. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a 2. §. A) XVI. fejezetének 8 — 10. cämét, a XVII—

XIX. fejesetét, a melyek észrevétel nélkül elfogadtattak; olvassa a XX. fejeset 1. czímét: központi igazgatás személyi járandóságok és dologi kiadások: 352.162 forint). Gyulai Pál jegyző: Zichy Nándor gróf! Zichy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Ezen központi kiadásoknál lehetne többrendbeli megjegyzéseket tenni; én azonban fentartom magamnak azokat arra az időre, midőn majd a katholikus autonómia szervezete a központi kezelésnek