Főrendiházi napló, 1892. V. kötet • 1895. január 19–május 29.

Ülésnapok - 1892-78

LXXVIU. ORSZÁGOS ÜLÉS. Sh az okból, nehogy a ministeriumok ezt valamely más alkalommal pártérdekből, vagy akármilyen más érdekből fehasználhassák, ezt a beavatkozást a vallási viszonyokba, úgy akartuk körülirni és kifejezni, hogy a ministeriumot egyszermindenkorra illeti meg a rendelet utján való szabályozás és az előttünk fekvő törvény alapján és szellemében tarlozzék kinyilatkoztatni, kifejezni; ez után pedig, ha valamely más változás jönne, arra nézve az mondatik, hogy ez csak az illető törvényhozási faetorok hozzájárulásával történhessék. Ez által jelenleg kezünkben van az, hogy a jelen körülmények szerint fog megoldatni a kérdés, azonkívül pedig későbbre nem leszünk kitéve annak, hogy a ministerek önkényesen járjanak el. Ajánlom tehát ezt e módositványt elfogadásra. (Helyeslés.) Elnök: Méltóságos főrendek! Az id. Széchényi Imre gróf által beadott és Andrássy Aladár gróf által pártolt indítvány több szakaszra vonatkozik; a házszabályok 51. §-a értelmében az ilyen indítványok, a melyek több szakaszra vonatkoznak, megelőzik a többieket. Ennélfogva sorrenden van ennek az indítványnak a tárgyalása. De nem mellőzhetem, hogy ne figyelmeztessem a méltóságos főrendeket arra, hogy a bizottságnak e III. fejezetre nézve szintén van egy külön indítványa. Ennélfogva kérem, méltóztassanak felolvastatni a bizottság jelentésének azt a részét, a mely erre vonatkozik s mely itt a III. fejezettel kezdődik: Rudnyánszky József jegyző: Méltóságos főrendek! A mint már voltam bátor említeni, már a fejezet czímének megváltoztatását javasolja a bizottság, nevezetesen a III. és IV. fejezetnek egyesitett czíme volna »Vegyes és zárhatározatok«. Azután a bizottság javaslata szerint az eredeti törvényjavaslat 22. és 23. §-ai változatlanul elfogadandók; a 24. §. a) pontja, melybe egy értelemzavaró sajtóhiba csúszott be, ekként volna kijavítandó: »a) köteles a kilépés idejét követő harmadik naptári év végéig esedékes rendes egyházi járulékokat annak az egyháznak szolgáltatni, melyből kilépett, a kilépés idejét követő harmadik évre azonban nagyobb járulékkal nem terhelhető, mint a menynyit a kilépés évében tartozott fizetni; Ugyanezen szakasz utolsóelőtti bekezdését az egyesült bizottság — tekintettel hazai viszonyainkra, melyek közt a kérdéses egyházi vagy iskolai járulékok mérséklése, illetőleg megállapítása a községi képviselőtestületekre alig volna megnyugvással bizható — ekkép véli módo?itandónak: »Az e szakasz b) és c) pontjaiban megjelölt járulékok, ha a kilépettnek vagyoni viszonya változik, aránylagosan mérsékelhetők Ugy e mérséklés, mint a járulékok összegének vagy azok értékének megállapítása kis- és nagyközségekben a szolgabírónak, rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal biró városokban pedig a a városi tanácsnak feladata. A 24. §. után folytatólag ajánlja a bizottság felvétetni a felekezetnélküli szülők gyermekeinek vallására és vallásos nevelésére vonatkozó, »a gyermek vallásáról« szóló törvényjavaslatból kihagyottakkal megegyező rendelkezéseket. Ez volna a bizottság módositványa e szakaszhoz. Csak azt vagyok bátor megjegyzni, hogy ő nagyméltóságának indítványa, a mint beadatott, a bizottság által megállapított szövegre vonatkozik és nem a törvényjavaslat szövegére, mert ő nagyméltósága azt mondja, hogy »a 24. és 29. §. helyébe«, már pedig az eredeti törvényjavaslatban e szakaszok számai 22., 23. és 24. Zichy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek! Elnök: Schlauch ő eminentiája van felírva, Zichy Nándor gr.: Nem akarok a tárgyhoz szólni, hanem a tárgyalási eljáráshoz s e részben mindig megilleti az elsőbbség azt, a ki arra hivatkozik. A nagyméltóságú elnök úrnak nyilatkozata azt tartalmazza, hogy mivel több fejezetre vonatkozik a módositvány, melyeket id. Széchényi Imre gróf előterjesztett, minden más módositvány előtt elsőbbséggel bír és ennek előbb kell eldőlnie. A nagyméltóságú elnök úr jónak látta a felvilágosítás érdekében, illetőleg abban a az érdekben, hogy a tárgy teljes ismeretével