Főrendiházi napló, 1892. V. kötet • 1895. január 19–május 29.

Ülésnapok - 1892-78

80 LXXVI1I. ORSZÁGOS ÜLÉS. akarja a szabadság ügyét előmozdítani és a haza ügyét szolgálni, az nem phrasisok után indul, hanem hidegen és ridegen tekinti a dol­gokat úgy, a mint vannak. Három positio van itt: a ki az állam tör­vényének nem engedelmeskedik, a ki az állam iránti kötelességét nem teljesiti és a ki a pol­gári szabadsággal való élésben az egyházi fe­gyelem által korlátol tátik. No most, kérem, erre a harmadikra nézve mindaz, a mit a nagymél­tóságú minister úr felhozott, nem alkalmazható. Az első kettőre nézve törvényt hozni Magyar­országon, nézetem szerint, szükségtelen. Én ő méltósága Steiner püspök indítványát elfoga­dásra ajánlom azért, mert a mi a törvény­javaslatban jó lehet, az úgy is megvan, a mit életbe akar léptetni ez a törvényjavaslat, az a 6. §-al ellentétben van, de a minister úr nyi­latkozata szerint is ez a 6. §., a mire hasonló esetekben a múlt tárgyalások alkalmával mint felmentőre utaltak, nem volna alkalmazható. Ez is bizonysága annak, hogy mennyit éinek az ilyen magyarázatok, mert minden minister azután úgy alkalmazza, a mint neki tetszik. . Én tehát e szakasz megszavazását, e javas­latban való fentartását és törvényül való szen­tesítését nem tarlom üdvösnek és nem tartom szükségesnek. Az kétségkívül az egyházban minden rendet felforgat, ha az egyház érde­kében polgári szabadsággal való élésnek bizo­nyos feltételeiről az egyházi rendbe való belépés alkalmával valaki lemondott és azután törvény által ezen önkényt elvállalt kötelezettsége alól felmentetnék. Wlassics Gyula vallás- ós közoktatás­ügyi minister: Ő excellentiájának kijelen­tésé) e kötelességem kinyilvánítani, hogy az állam souverainitására való hivatkozást nem lehet a phraseologia körébe vonni. (Helyeslés halfelöl.) Én érveltem az állami souverainitásra való hivatkozással; ez nem phrasis, ez igen nagy lényeg és mi ahhoz mindig szorosan fogunk ragaszkodni, hogy az állam külső rend­jének megállapításába más hatalom ne avat­kozhassak bele, mint igenis maga az állami hatalom. (Élénk helyeslés ba'felől.) Schlauch Lörincz bibornok, nagy­váradi püspök: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek! Nem szólaltam volna -fel, ha ő excellentiája most e határozott nyilatkozatot nem teszi vala. Én az állam souverainitását nem úgy magyarázom, hogy az mindenható. (Igaz. 1 Úgy van! jobbfelől.) Polgárainak minden tetteibe, vallási tetteibe ne avatkozzék. Ha ő excellent Hja kívánja, hogy az állatni souveraini­tásnak, mint hatalomnak senki ellent ne álljon, ne avatkozzék bele, illetéktelenül az egyház életébe; az egyház is mint külön önálló testület és jogokkal felruházott testület (Élénk helyeslés jobbfelöl. Nagy mozgás balfelöl) nem engedheti meg, hogy az állam is a maga részéről min­dig minden egyházi dologba beavatkozzék. (Helyeslés jobbfelöl. Mozgás balfelöl.) Egyébiránt a §-ra azt a megjegyzést bátor kódom tenni, (Halljuk!) hogy nemcsak 6. §-al áll ellentétben, hanem szemben áll a katholi­eismusnak azzal a biztosított jogával is, a melyet Szent István szentesitett és törvénybe igtatott. És ha ö excellentiája tegnap kegyes volt azt mondani, hogy ők Szent Istvánnak traditionahs politikáját követik, méltóztassék megengedni, hogy e traditionalis politikára hivatkozva, felhozhassam, hogy Szent István II. decretumának II. fejezetében ki van mondva: Episcopi res ecclesiasticas regere et gubernare stb. secundum canonum autoritatem habeant jus ; következésképen itt a mi jogunkat, hogy a canonok szerint ítéljünk, vagyis a katholikus egyháznak egyik sarkalatos jogát döntik, meg. (Élénk helyeslés jobbfelől.) Wlassics Gyula vallás- és közoktatás­ügyi minister: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! Ő eminentiájának ezen nyilatkozatával szemben kötelességem ismét ki­jelenteni azt, hogy én nem azt mondtam, hogy az állami souverainitas alatt az értetik, hogy az állam beleavatkozhassak a lelkiismereti sza­badságba, szóval a vallás belső ügyeibe. Én világosan azt mondottam, hogy az állam külső rendjét az államhatalom van hivatva meg­állapítani, következőleg nem azt mondottam, a mit ő eminentiaja méltóztatott nekem tulaj­donítani. Engedelmet kérek, azt egy államnak megengednie nem lehet, hogy az ő törvényei­nek teljesítése ily akadályokkal legyen körül­véve, vagy hogy a törvény parancsainak telje-

Next

/
Thumbnails
Contents