Főrendiházi napló, 1892. V. kötet • 1895. január 19–május 29.

Ülésnapok - 1892-76

LXXV1. ORSZÁGOS ÜLÉS. 45 támadni, mert ez flnancialiter máskép nem állhat. De mindjárt megjegyeztem mellette, hogy hiszen ez ugyan mellékes, másodrendű megjegyzésem s én voltaképen a fedezet realitásával nem foglalkoztam, azt meg sem támadtam, de engedje a fináncminister úr megjegyeznem, hogy igenis vannak itt is kölcsönösszegek és vannak az állam háztartásában és az ügykezelésben oly intézkedések, a melyek a költségvetés keretén kivül kölcsön útján találják fedezetöket és azok később a költségvetésekben vagy póthitel alakjában, vagy más alakban fedezetet nyerjenek. Ha már a realitásról van szó, ebből a szempontból előbb lehetett volna, ha akartam volna a realitást megtámadni, de én egyátalában az ügykezeléssel és a szakszerű realitással nem foglalkozom s kérem, méltóztassék engem kegyesen felmenteni a vád és visszatorlás alól, mert mind a keltő nem létezik. Elnök : Az átalános vita be lévén fejezve, azon kérdést intézem a méltóságos főrendekhez, méltóztatnak-e az 1895. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Felkiáltások : Igen! Nem!) Kérem azokat, a kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Rudnyánszky József b. jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét, 1. szakaszát, a 2. szakasz A) Rendes kiadások 1—

XV. fejezeteit, a mélyek észrevétel nélkül elfogadtatnak. Olvassa a XVI. fejezet 1—4. czimeit, melyek észrevétel nélkül eVogadtatnak. Olvassa az 5. czimet: Anyakönyvi kiadások 275.847 frt). Bánffy György gr. jegyző : Zichy Nándor gróf! Zichy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek! Az előirányzat ezen tétele indokolását kerestem és leszek bátor röviden jelezni, hogy az anyakönyvek költségei fedezetére beállított 275.847 forintnyi tételnek alapja azon számítás, a melyet az előbbi belügyminister úr a maga conceptiója szerint tett egy évi szükségletre és a melynek négy hónapra eső részét állítja be a belügyminister úr ezen fejezetbe, az előirányzatba. Én ezen összeget indokoltnak nem találom, mert átalában tudjuk és lehet mondani, hivatalosan tudjuk már a minister úrnak saját nyilatkozataiból, — jóllehet, azok nem e helyen történtek — hogy ő egészén máskép, más személyekkel, más helyeken, más beosztással akarja az anyakönyvek rendezését, mint azt elődje contemplálta. Elődjének egész számítását is csak hozzávetőlegeseknek kell tekintenem, jelenleg pedig ezen alakban semminemű reális színnel bíró alapja nincs, legalább én ezt feltalálni nem vagyok képes; ez tisztán csak hozzávetőleges számítás. Másodszor az a tény, hogy az év utolsó négy hónapjában az anyakönyvek csakugyan ezen újabb anyakönyvi törvények szerint fognak-e szerveztetni és kezeltetni, az még ma is nagyon problematicus, csakis a minister úr által contempláltatik olyasvalami, a mit ő elérni törekszik. Ily körülmények közt már azon szempontból is, mivel ennek sem számítási alapja, sem biztos realisatioja nincsen előttem kimutatva, ezen összegnek az előirányzatból való kihagyását hoznám javaslatba, még akkor is, hogyha ezt legszívesebben azért nem tenném, minthogy maga az anyakönyvezés, a polgári anyakönyvek behozatala az én politikai, egyházi és vallási meggyőződésemmel ellenkezik. (Mozgás és felkiáltások balfelöl: Hiszen már törvény!) Ez káros és elvetendő dolog azon alakban, a mint itt contempláltatik; nem mintha az államnak nem lenne joga a maga polgárait evidenliában tartani, nyilvántartást berendezni és sok részben czélszerű is nem lenne ez az intézkedés, de ha oly alakban történik, mint .itt, oly körülmények közt, mint itt, oly czélzattal, mint itt: én részemről az előbb elmondottak alapján az előirányzat ezen tételét el nem fogadom.^(Helyeslés jobbfelöl.) Perczel Dezső belügyminister: Nagyméltóságú elnök úr, méltóságos főrendek ! Legyen szabad az anyakönyvi kiadások czímén a költségvetésbe beállított tétel védelmére megjegyeznem, hogy teljesen téves az előttem szó-