Főrendiházi napló, 1892. V. kötet • 1895. január 19–május 29.

Ülésnapok - 1892-76

LXXVI. ORS, Magyarország azon lakosaival, kik a köznyugalmat megzavarják. De engem e vádakkal megfélemlíteni, helyesnek elismert utamtól eltántorítani nem lehet. Érett megfontolás után mondom ki: az én meggyőződésem az, hogy igenis szükséges, hogy a közjogi kérdés minden politikai pártnak egyik fő programmpontját képezze. Örülök, hogy a nagyméltóságú kormány szintén a 67-es alap fentartása mellett nyilatkozik. (Derültség balfelől.) De vannak az országnak még egyéb nagy kincsei, melyek fentartandók és hogy ezek is fentartatnak, ezt az önök programmjából látni nem tudjuk, azért kénytelenek voltunk foglalkozni Magyarország közgazdasági helyzetével és követelni, hogy gát vettessék azon viszonyoknak, melyek a köznyugalmat veszélyeztetik. Mert ha e kérdésekkel foglalkozni vonakodunk, eljön az a pillanat, midőn már késő lesz, mert akkor nem mi, nem önök és egy politikai párt sem lesz képes a kérdéseket megoldani, mert már régen és radicalisan megoldották azok, a kik ellen programmunkba ezen közgazdasági pontokat felvenni szükségesnek találtuk. És végre is mit követelünk? Nem vagyunk mi socialisták, ha követeljük, hogy a munkaadó és munkás közti viszony szabályoztassék. (Helyeslés jobbfelöl.) Vagy talán socialisták vagyunk azért, mert kivánjuk, hogy a mindennapi kenyér, a mely kis adagban méretik ma a napszámos földmívelőnek, biztosittassék neki akkor is, ha baleset vagy betegség esetén képtelen megszerezni azt a falatot? (Igaz! Úgy van! a jobboldalon.) Nem vagyunk könnyelműek, nem folytatunk könnyelmű politikát akkor, midőn kijeleni ettük azt, hogy l.ivánjuk a magjar állam egységét, kívánjuk a magyar állameszme kidomboritását, de a mellett igazságot követelünk Magyarország azon lakosai részére — én kérem az igazságot, lehet, hogy ők követelni fogják valamikor — a kik terheket viselnek, de most egyelőre a politikai jogokból ki vannak zárva. Ez nem soeialismus, nem auarchismus, hanem az én igazságérzületemnek kifolyása. Önök az állami omnipötentiával szoros kapcsolatban lévő mercantilismussal ezen kér déseket megoldani nem fogják, az bizonyos, és ÍGOS ÜLÉS. 29 az egyházpolitikai törvények keresztülvitelere az állami oranipotentia egymaga szintén gyengének fog bizonyulni és máris gyengének bizonyult. Felmerült az eszme és viszhangot talált a választókerületekben és épen a liberális párt kebeléből hangoztatták azt, hogy azért, mert az egyházpolitikai kérdéseknek keresztülvitele nehézségekbe ütközik, szükséges, hogy létesüljön a Deák és Kossuth-szövetkezet. Én ehhez commentárt nem fűzök, mert commentárt ehhez nem is fűzhetek, de constatálom, hogy ezen jelszó reményeket ébreszt az országban, a melyeket — remélem, — a kormány megvalósítani nem fog, és constatálom azt is, hogy aggályokat ébreszt, a melyeket eloszlatni a nagyméltóságú kormánynak feladatául kell elismernie. És ezért, méltóságos "főrendek, mert mi a liberális párt programmjának e kijelentését el nem fogadjuk, mi vagyunk a liazafiatlanok, és azok, a kik a nemzetre egy könnyelmű politikát erőszakolni akarnak? És mi vagyunk azok, a kikre czélozva a minap a nagyméltóságú cultusminister úr választói előtt megválasztatásának örömében, vagy talán meglepetésében is (Élénk derültség jobbfelöl.) kijelentette, hogy nagy szerencsétlenséget látna abban, ha a liberális párt a jelen működésétől leszoríttatnék és keletkeznék egy oly ellenséges áramlat, a mely esetleg a liberális párt uralmát veszélyeztetné; és azt is kijelentette, hogy ezen áramlat keietkezőféiben van, és hogy ezen áramlat az országot és a nemzetet a politika süppedő talajára viszi. (Derültség a jobboldalon.) Ha mi, kik élesen körvonalozott programmal birunk, az ország előtt kinyilatkoztatjuk azt, hogy mit akarunk, ha czéljainkat, ideáljainkat feltárjuk a nemzet előtt, akkor mi a nemzetet a politika süppedő talajára visszük ? Engedjék meg a méltóságos főrendek, hogy mielőtt a t. cultusminister úr ezen szavaimra reflectálni kegyes lenne, azon kérdést intézzem önökhöz, hogy önök minő talajon állanak? (Élénk derültség a jobboldalon.) Méltóztassanak engem megezáfoini, szavaimat kiigazítani, de én azt állítom concrete, hogy a liberális pártnak tulajdonképen határozott programmja nincs. Egy oly párt pedig, melynek határozott pro-