Főrendiházi napló, 1892. V. kötet • 1895. január 19–május 29.

Ülésnapok - 1892-86

±j\. X.-2L V JL. (JJÍhZA(jrOS UJLJKÍ^ 1895. május 16-áu. Vay Béla báró elnöklete alatt. Tárgyai: Befejeztetvén a tárgyalás az izraelita vallásról szóló törvényjavaslat, elfogadtatik. A kormány részéről jelen vannak •• Fehérváry Géza b., Josipovich Imre, Perczel Dezső, Wlas­8ics Gyula. (As ülés kezdődik d. e. 11 órakor.) Elnök: Méltóztassanak helyöket elfoglalni, az ülést ezennel megnyitom. A mai ülés jegy­zőkönyvét Gyulai Pál jegyző úr fogja vezetni, a szólók neveit pedig gr. Bánffy György jegyző úr fogja jegyezni. Következik a tegnapi ülés jegyzőkönyvének felolvasása. Gyulai Pál jegyző: (olvassa a május hó 15 én tartott ülés jegyzőkönyvét.) Elnök :Van valakinek észrevétele a jegy­zőkönyvre ? Ha nincs, akkor az ezennel hitele­sitettetik. Következik az izraelita vallásról szóló tör­vényjavaslat folytatólagos tárgyalása, nevezete­sen a 3. §. Gáll József jegyző (olvassa a 3. §-t). Zichy Nándor gr.: Nagyméltóságú elnök úr! Méltóságos főrendek! A 3. §. rövid tar­talma szerintem az, hogy az 1868: LM. t.-cz. 18., 19., 20., 21. és 23. §§-ai az izraelitákra is kiterjesztetnek. E szakasz határozmányai ré­szint az izraelita hitközségekre vonatkoznak, mely szerint azok a községek, melyek magok hitközséget nem alkothatnak, Magyarország te­rületén létező legközelebbi hitközséggel egye­sülni tartoznak, továbbá megadatik nekik az a jog, melyet voltaképpen tőlök senki elvonni nem akar, hogy állami intézetekben hitbeli el­látásban hitvallásuk szerint részesittessenek és az állami képzőintézetekben az izraelitákra nézve hitökbeli oktatásról gondoskodás történ­jék, továbbá a lelenczekre nézve az az intéz­kedés, hogy a ki egy lelenezet elfogad, azt abban a hitben neveltetheti, a melyhez maga is tartozik, hogy ha pedig átalában nem lenne e részben irány, azon a helyen uralkodó több­ségben levő felekezet vallásában nevelendő, a melyben találtatott; végre benfoglaltatik az a határozmány, !>ogy ha egyik vagy másik hit­felekezet a község vagyonából egyházi vagy isko­lai czél érdekében pénzbeli segélyben részesül, minden felekezet arány szerint részesittessék. E határozmányokra nézve igenis megfog­ható, hogy azok, a kik a törvényjavaslatot elvben elfogadták, nyomatékot fektetnek, s ha azok magokban állanának itt, egészen más szempontból ítélném meg azokat, mint tenni kénytelen vagyok én, ki az átalános szavazás

Next

/
Thumbnails
Contents