Főrendiházi napló, 1892. V. kötet • 1895. január 19–május 29.
Ülésnapok - 1892-85
LXXXV ORSZÁGOS ÜLÉS. 179 kétszeresen az, és a mely legnagyobb mértékben sérti lelkiismeretemet. Ehhez keresztény ember szerintem higgadt megfontolás s a dolgok teljes ismerete mellett, hozzá nem járulhat. (Igaz! Úgy van! jobbfelől.) Ez az oka és nem az ellenszeuv, hanem a szeretet, (Mozgás és derültség balfelöl.) hogy miért nem akarom ezt a törvényt megszavazni, mert én a szeretet parancsolatának azt tartom, hogy az üdvösség útjait feltárjuk és ne lökjük ki annak köréből azokat, a kik benne részesülhetnek. Ezek alapján a második szakasz kihagyását hozom javaslatba és kérem méltózlassanak e felett névszerinti szavazással határozni. (Helyeslés jobbfelől.) Bánffy György gr. jegyző: Keglevich István gróf! Keglevich István gr.: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! (Zaj! Halljuk! Halljuk.') Nem érzek magamban bátorságot arra, hogy hosszasabban felsoroljam azokat az érveket, melyek alapján ezt a törvényjavaslatot átalánosságban elfogad 1 am és a második szakaszt is elfogadom. De mégis legyen szabad, mint a törvényjavaslat első tárgyalásánál tettem, most is Zichy Nándor gróf ő nagyméltóságának, ki akkor is agyon kívánta szeretni az izraelitákat (Derültség balfelöl.) néhány szóval válaszolnom (Halljuk! Halljuk!) Akkor azt mondta ő nagyméltósága, hogy keresztény ember nem fogadhatja el ezt a törvényjavaslatot, s ehhez ma hozzátette, hogy az elfogadásban hitszegést talál. Én részemről nem tagadom senkinek, sem egyénnek, sem vallásfelekezetnek azt a jogát, hogy saját vallását az egyedül üdvözítőnek tartsa s hitetlennek mondja azt, a ki azon kivül áll, hitszegőnek azt, a ki elhagyja. De már azt, hogy egy izben e vallás tanait cs?.k magának tartsa fenn, az azokból eredő jogot más izben kiterjeszsze másokra, a mikor neki tetszik, és azokra a keresztényekre kimondja azt, hogy ez hitszegés, a mi egy felekezetnek csak meggyőződése, s tudtommal nem is dogmája és a mi hitszegést sohasem involválhat: ezt helyesnek, logikusnak nem találom. Én hiszem is, hogy kívülem lesz még egy pár millió keresztény, a ki nézetemben osztozik és Krisztus tana szerint helyesebbnek tartja, ha a zsidót felebarátnak tekintem. (Helyeslés balfelöl.) Zichy Nándor gr.: Minden ember felebarátom! {Zaj.) Keglevich István gr.: Én tehát egyszerűen, keresztény szempontból fogadom el a törvényjavaslatot és ezt a szakaszt. (Helyeslés balfelől.) Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter: Nagyméltóságú elnök ur! Méltóságos főrendek! A múltkori tárgyalás alkalmával épen erre a második szakaszra vonatkozólag szóltam hosszasabban, mert ez tulajdonképen a lényege ennek a törvényjavaslatnak, kapcsolatban a 3. §-al. A kölcsönösségnek, a viszonosságnak itt akar eleget tenni a törvényjavaslat, mert hisz épen azt akarjuk az egyenjogúság követelményéhez képest bizto* sitani, hogy a keresztény vallásról az izraelita vallásra való áttérhetést is garantirozza végre valahára a törvény. Ebben a szakaszban nemcsak ez foglaltatik, hanem még az is, hogy az izraelita vallásról a keresztény vallásra való áttérés formaságai is szabályoztatnak, mert eddig törvényeinkben ez sem volt szabályozva. Itt is azt akarjuk, hogy a kölcsönösség és viszonosság, ugy a mint az a keresztény bevett vallásoknál fennáll, biztosittassék. Dogmák, vagy hitelvek alapján interconfessionalis törvényjavaslatokat hozni akarni, nézetem szerint hibás kiindulási pont. Ugyan hová jutnánk, ha mindenki a maga hitelvei alapján akarna a törvényhozás termében interconfessionalis törvényeket alkotni ? Tudtommal, — ha már erre az álláspontra helyezkedünk, — a katholikus hit a haeresist. sem tartja valami dicséretreméltó dolognak, hanem ez is fenyítendő. Az áttérést tehát határozottan el kellene ítélnie ő excellentiájának, ezt sem volna szabad megengedni, mert hisz a katholikus vallás szerint ez is úgyszólván fenyítendő cselekmény. Ezért mondom én, hogy az ily hibás kiindulási pontból nem szabad interconfessionalis törvények megítélésénél kiindulni, de viszont roppant merész állitásnak tartom, hitszegéssel vádolni mindazokat, a kik a törvényjavaslatnak ezt a szakaszát megszavazzák. Elismerem én ő ^xcedentiííjánaV jogit a kriti^á-a n ?indou23*
